|
Post by Vella Montari on Oct 10, 2006 20:05:34 GMT 1
*Eléggé megcsappan a lelkesedése, amikor végignéz a diszes társaságon.* ~Ezekkel leszek egy hajóba zárva?! Anyááám...~ *A jedi társasága egyre inkább vonzónak tûnik neki, s mivel a férfi viszonozza a pillantását, igy hozzá lép, majd ha senki nem fintorog a társasága miatt, akkor le is ül asz asztalhoz melléje.* - Nos, elintéztem, amit akartam. A hirdetés nem árult el túl sokat, de ahogy a jelenlévõket látom, a házigazdánk minden bizonnyal harcokra számit. Tud Ön valami többet a részletekrõl? * érdeklõdik, elvégre Coryn már itt volt, amikor õ megérkezett, lehet, hogy tud részleteket.* *Közben lassan lassan eluralkodik rajta egy hangulat. Igyekszik ugyan figyelni a válaszra, de megint megfogja az a bizonyos érzés... hogy õ nagyon pici. Nem méretre, most már azt is tudja, nem összement, hanem... nagyon fiatal lett.* ~ Mennyire fiatal?~ * próbálja meghatározni a kort, az élethelyzetet.* *Mesélés, csendes meghitt beszégletés. Nem, õ inkább csak hallgat, mert ... mert nem tud beszélni?! De. De tud. Csak még nem jól, éppencsak elkezdte megértetni magát a külvilággal. Este van, és valaki mesél neki valamirõl. Valami angyon széprõl, és izgalmasról. Valami csoda van a dologban...*
|
|
|
Post by Big Nuke on Oct 11, 2006 6:28:15 GMT 1
- Jó napot, a nevem Big Nuke, és ha sok mindenhez nem is értek, de a fegyverek(fõleg a saját fegyvereim) használatához nagyon jól értek. Tudom, hogy nem sok mindenhez értek, de remélem, hogy ennek ellenére részt vehetek az akcióban. Biztos leszek abban, hogy nem fogom hátráltatni a csapatot. Sõt... - az utolsó mondatot kicsit mosolyogva mondom, de alig észrevehetõen, és utána várom Edvin válaszát.
|
|
|
Post by Coryn Angavel on Oct 11, 2006 13:28:27 GMT 1
-Nem, nem tudok semmi többet, de szerintem... Talán sok itt a harcos. Mondta, hogy ön technikus. A hajók szereléséhez ért? Remek, legalább egy kellemes, okos társaság. -mondom mosolyogva. -Egyébként Edvin szerintem nemsoká megérkezik, hiszen csak nem várathatja meg itt a mentõcsapatot. Ahogy elnézem, csupa bolygó közi zsoldos. Ön miért jelentkezett a segélykérésre? -kérdezem magabiztosan.
|
|
|
Post by Vella Montari on Oct 11, 2006 14:58:54 GMT 1
*Coryn válasza egy idõre kirángatja abból az andalitó hangulatból, de nagyon össze kell szednie magát, hogy rendesen válaszolni tudjon.* - Nos, már amióta az eszemet tudom mindig vágytam valami rendkivülire, többre, mint amit egy jólfizetõ, nyugos állással elérhet az ember. Nem, nem is az elérhet a megfelelõ szó, hanem a tehet. Lehet, nagyképûen hangzik, de úgy véltem, hogy többre vagyok hivatott.* elneveti megát kicsit szégyenlõsen* Butaság, ugye? Fõleg elsõ hallásra... Egy farmercsalád gyereke vagyok, s bárki azt mondta volna, hogy badarság függetlenségrõl és utazásokról álmodni. Most azonban saját teherhajóm van már, és a magam fõnöke vagyok. S aztán azt lehetne mondani, hogy akkor ezzel elégedjen is meg a magamfajta, s nem, lám itt vagyok. *Egy tréfásan büszke pillantás, hogy igen, még tovább merészkedik. De ekkor megint bevillan egy kép, egy idõsebb nõrõl, s egy mondat, igen egy mondat, ami hirtelen ki is csúszik a száján.* - Te tudsz világitani a sötétben. *Maga is meglepõdik azon amit mondott, és ez ettõl az emlékkép megint elillan. Vella nem tudja, hogy igazából mirõl van szó, hisz még három éves sem volt, amikor egy jedi pár napig a farmon lakott. Õ mesélt a kislánynak errõl-arról, és a gyerek utána napokig azzal nyúzta a szüleit, hogy az a néni tud világitani a sötétben. A szólõk azt hitték, hogy a jedi megmutatta Vellának a fénykardját, pedig egészen másrl volt szó. Az asszony igy próbálta elmagyarázni a kislánynak, a jó és a sötét oldal dolgát, hogy mért is kell elmennie. Megigérte, hogy még visszajön, de nem jött, ki tudja miért. Minebbõl már semmi sem maradt Vella fejében, csak néhány homályos foszlány, ami most ebben az egy mondatban kristályosodott ki, s amit õ maga sem ért.* - Õõõõ... bocsánat!* még el is pirul nagy zavarában.*
|
|
|
Post by Coryn Angavel on Oct 11, 2006 16:27:41 GMT 1
Kissé meglepõdtem Vella mondatán, de utána végülis mosolyogtam, és szóltam. -Tudok világítani a sötétben? Végülis, átvitt értelemben igen. -mondom egy kisebb mosoly társaságában. -Viszont ahogy egy farmer családjaként sokra vitte, az becsüélendõ. Engem még gyermekkoromban hoztak a Coruscantra, mivel erõérzékeny voltam. Egyébként a Naboo-n születtem. Na és ön? -kérdeztem kiváncsian.
|
|
|
Post by Vella Montari on Oct 11, 2006 16:47:11 GMT 1
*Szerencsére nem nevetik ki nagyon, s egy idõ után a pir eltûnik az arcáról.* - Az Alderaanon születtem, és ki se nagyon mozdultam onnan egy hónappal ezelõttig. Egy hajójavitó mûhelyben dolgoztam.* feleli, s nem pazarol erre több szót, nem tartja érdekesnek.* Nem lehet könnyû, amikor valaki olyan fiatalon elkerül a szüleitõl.* megborzong. Kiskorában nagyon ragaszkodó gyermek volt, bár ugyanakkor olthatatlan kalandvágyának köszönhetõen sokszor elcsavargott a környéken, nem kevés idegeskedést, s talán jópár õsz hajszálat okozva a szüleinek. Csak késõbb, kamaszkora kezdetén értette meg hogy az a nyugtalanság és hiányérzet, ami kinozza, az az elvágyódás a szülõi házból és az életmódtól.* Mikor elõször elkerültem otthonról, a technikusképzõbe, akkor már elmúltam 15, de mégis gyakran hazajártam, s bizony hiányzotak a szüleim és a testvéreim.* folytatja.* Persze mindent meg lehet szokni... most már a végtelen ûr választ el minket.* mosolyodik el végül.*
|
|
|
Post by Coryn Angavel on Oct 11, 2006 17:01:23 GMT 1
Kissé lehangolva folytatom a párbeszédet. -Sajnos én nem ismertem a szüleimet, mivel megölték õket még kiskoromban. Ön igazán szerencsés, legalábbis hozzám képest. Engem a Jedi Rend küldött, mint elsõ önálló küldetésként. Viszont ezeket a fickókat elnézve, nem lesz sok szórakozásunk! Furcsa, hogy a fia csak úgy eltûnt. Ön szerint komoly bajban vannak?
|
|
|
Post by Vella Montari on Oct 11, 2006 17:20:14 GMT 1
- Bocsásson meg! Nem akartam keserû emlékeket felhénytorgatni.* komolyodik el õ is* Elsõ önálló feladat?* igyekszik gyorsan másra terelnia szót, majd lehalkitja a hangját, és cinkosan kacsint.* Akkor mondhatni, hogy mindketten zöldfülû kezdõk vagyunk, csak ezek a veterán harcimarcik ezt meg ne tudják, mert akkortól mi leszünk itt a poénkodás céltáblái. Persze vissza lehetne vágni nekik szócsatában, de attól tartok, hogy azt meg nem értenék.* kuncog még egy kicsit halkan, s örül neki, hogy legalább egy hasonszõrû észlény is lesz a hajón, akivel lehet majd szót váltani.* - Nos, ami a veszély mértékét és milyenségét illeti, a hirdetés alapján nem tudok mit válaszolni. Sok minden lehetséges. Lehet, hogy valami olyan katasztrófa érte, hogy már nem is él, lehet fogoly, de az is lehet, hogy csak elromlott a rádiója, vagy valamelyik erõsitõ, és õ ugyan azt véli, hogy küld üzeneteket, de nem jut el hozzánk tõle semmi.* megvonja a vállát, mutatván nem tudja.* Egyszer az volt fõnököm egyik hajójával megtörtént ez. Félrenavigáltak, aztán meg a hiperûrbõl való kilépés sem sikerült valami tökéletesen, és a hajó megsérült. A tartalék hiperhajtómûvel kellett ugraniuk egyet, és igy heteket késtek. Küldtek ugyan üzenetet errõl, de mivel a hajó rádiója is megsérült, ez nem jutott el hozzánk. Mire megérkeztek, már megvolt a gyásszertartás, és az özvegyeik megkapták a gyorssegélyt. Elég kinos helyzet volt...* mesél tovább.*
|
|
|
Post by Coryn Angavel on Oct 11, 2006 17:54:50 GMT 1
Most már komoly arccal folytattam a beszélgetést. -Semmi baj, nem történt semmi... Igen, a jedi rend elsõ komolyabb küldetésemre küld... Hát mit ne mondjak, néha jobb mesterek nélkül végezni a dolgunkat! -majd itt kissé felnevettem. -Rólam poénkodhatnak, csak addig, amíg viccelõdés megy, mert ha megtámadnának, az nem lenne szép... Végülis meg tudom védeni magam. Én úgy gondolom, hogy az öreg nemhiába hozatott ide ennyi embert, szerintem komoly a baj. Bár õszintén remélem, hogy csak ilyesfajta probléma akadt fent, amit említ! - de ezután kissé elgondolkodtam. -Vajon hova tûnt Larso?
|
|
|
Post by Vella Montari on Oct 11, 2006 18:03:35 GMT 1
- Honnan tudnám? Nem szereltem rá helyzetjelzõt...* vonja meg a vállát ismét, de közben az is idegesiti valahol a lelke mélyén, amit Larso mondott arról, hogy az elõzõ technikus, az biza meghalt.* Hát, én viszont azt hiszem nem igazán tudnám magam megcédeni.* folytatja elkámpicsorodó arccal, és kiböki.* S mi van, ha mondjuk nem véletlenül halt meg a technikus? Ha valaki azt szeretné, hogy ne találják meg a fiút, és mondjuk a keresést akarja megneheziteni azzal, hogy a mûszaki felszerelést szabotálja? Egy bolygón életérzékelõ szenzorok nélkül megtalálni egy elveszett expediciót... mintha egy csavart akarnánk megkeresni egy romhalmazban. * elmélkedik tovább* Ha igy van, akkor lehet, hogy én is veszélyben vagyok.* vonja le a nem túl kellemes végkövetkeztetést, és az arcõn látszik, hogy most aztán sikerült jól megijesztenie saját magát.*
|
|
|
Post by Anakin Skywalker on Oct 11, 2006 18:12:14 GMT 1
Big Nuke
-Tetszik a hozzáállása. -mondja Edvin, és elmosolyodik. -Éppen jókor érkezett. A mentőakció pár perc múlva indul. -Ebben a pillanatban egy őrdroid lép be, és zord géphangján megszólal: -A hajók készen álnak. -Remek- mondja Edvin, és feláll. Nos akkor most menjünk az ebédlőbe, a zsoldosokhoz. Elindul az ebédlő felé, te pedig követed. Egy perc múlva beléptek a hatalmas terembe, ami azonnal elcsöndesül. Edvin a terem közepére megy, és elkezd beszélni. -Nos uraim, a hajók készen állnak, és perceken belül elindulnak. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy ismételten megköszönjem mindenkinek, hogy elvállalták azt, hogy az életük kockáztatásával elutaznak yavin 4. holdjára, és megmentik a fiamat, és a társait. A küldetés ismeretlen veszélyeket rejt, ezért úgy döntöttem, hogy növelem a fizetségüket. Ha visszahozzák a fiamat, vagy kiderítik, hogy mi történt vele, mindenki kap 20000 kreditet. Ezen kívül fizetek minden ott talált tárgyért, vagy feljegyzésért is. Sok szerencsét, és jó utat mindenkinek! -mondja, majd azonnal megfordul, és kiballag a teremből. A zsoldosok egy ideig még beszélgetnek, majd lassan csoportokba verődve elindulnak ki az épületből. Vellához, és Corynhoz odalép Derton. -Látom jól kijönnek Hernon csapatával. -mondja, és a nagydarab fekete bőrű ember felé int. -Ez remek, mivel egy hajón fognak utazni. Ha jól számoltam lesz még rajta egy hely. -körülnéz a teremben, majd megszólítja Biget. -Te ott! Úgy látom új vagy. A nevem Derton Hill, és én vagyok az expedíció segéd vezetője. Te is ezekkel az emberekkel fogsz utazni, a Holly nevű hajón. -Mondja, majd tovább megy a következő egy helyben álldogáló csapathoz. Hernon végighallgatta, amit mondott, de nem szólt semmit. Láthatóan elfogadja Derton döntését. -Nos akkor uraim...és hölgyem, ideje lenne a hajóhoz menni. Nem szeretném, ha mások érnének előbb a helyszínre.
|
|
|
Post by Coryn Angavel on Oct 11, 2006 18:15:57 GMT 1
Mivel a nõ megijedt, igyekeztem megnyugtatni. -Nyugodjon meg, én vigyázok magára! -habár ezt egy kicsit elsietett válasznak éreztem, és vörös is lettem, mint egy rák. De utána újra a régi formámba vágtam magam. -Nem hinném, hogy valaki hátráltatná az expedíciót, mert én mérges lennék rá, de nagyon. -fejeztem be viccelõdve a mondatot. -Viszont azt hiszem, hogy az a technikus talán balesetben halt meg! Nem hiszem, hogy valaki írtja az embereket!
|
|
|
Post by Vella Montari on Oct 12, 2006 8:25:48 GMT 1
*Nos, ha egy jedi felajánlja, hogy megvéd valakit, akkor az meg van védve. Vella fejében legalábbis ez igy van, hiszen õ is úgy töltötte gyerekkora nagy részét, hogy a jedik bölcsességérõl és hõstetteirõl szóló meséket hallgatott. Ezért aztán Coryn válasza teljes mértékben megnyugtatja, egészen meghatódik ettõl az ajánlkozástól.* - Köszönöm!* mondja csendesen, és giyekszik nem észrevenni, hogy a jedi is elvörösödött.* - Persze, én is remélem, hogy a technikus halálának oka nem valami rosszindulatú cselekedet. * bólogat készségesen* De ha már egy mentõexpedición vagyunk, melynek a körülményei, egyáltalán a baj mibenléte nem tisztázott, addig jobb gyanakodni legalább egy kicsit, mint a homokba dugnia fejünket. *COmlinkje csipog ekkor, jelezve, hogy a taxi megérkezett a csomagjával és a droiddal.* - Á, megjött a holmim!* derül fel a képe, és gyorsan keres egy helyi alkalmazottat, akivel elintézi, hogy a váltás ruhái, a technikusfelszerelése meg a droidja felkerüljenek a hajóra, majd visszatér COrunhoz.* Hihetetlen, micsoda egy zsúfolt hely ez a bolygó, és olyan kaotikus. Persze Önnek, aki itt él már egy ideje, lehet nem tûnik annak, de nekem nagyon idegen az enynire mesterséges környezet. * panaszkodik egy kicsit* Már ha nem hajóról van szó.* teszi hozzá aztán, az igazság kedvéért, mert ott nem zavarja annyira, hisz egy ûrhajónak az a dolga, hogy zsufolt és célszerû legyen, nem lehet mindegyikbe egy parkot épiteni, bár halott már olyan luxushajókról, ahol vannak növények a fedélzeten, s még fák is nõnek. A bolygó körüli pályán nem egyszer keringtek utasokra várva ilyen csodák, de még nem járt egynek sem a fedélzetén. Ez a gazdagok szórakozása, úgy utazni, hogy az utazásnak a szórakozás a célja, és azt mimelni közben, mintha egy bolygó felszinén volnának. Sokszor feltette magának a kérdést, hogy ha egyszer úgy akarnak élni, mintha ott volnának, akkor mért mennek ki ezért az ûrbe?*
|
|
|
Post by Coryn Angavel on Oct 14, 2006 12:01:26 GMT 1
Kitolom a székem, és Vellának szólok. -Elnézést, de most már nem eszem! Kimegyek, és szétnézek a palotában, már ha lehet! - és kifelé lépkedek az ebédlőből. A sok bűzös alak utánam néz, hogy miért nem eszek, ők valószínűleg azt gondolják, hogy utoljára van fényes vacsorájuk. Kilépek a teremből, és az előterembe lépkedek. Ott várok egy kicsit, és kilépek az épületből, de csak az udvarig. Ott az őrdroidok megszólítanak. -Hova indul? -kérdezik szigorú hangukon. -Csak egy kis friss levegőt szívni... - és elgondolkodom, hogy a Yavin 4-re mikor fogok indulni. Valószínűleg még ma, vagy legkésőbb holnap. Még szerencse, hogy nincsenek cuccaim, legalább a pakolással nem kell szenvedni, csak egy fénykard, de ez is folyton nálam van
|
|
|
Post by Vella Montari on Oct 14, 2006 17:26:39 GMT 1
*Eléggé meg ütközve néz Coryn után, aki elõször megigéri, hogy megvédi, aztán meg magára hagyja ezzel a csomó kétes és harcias alakkal. De a többiek is úgy tûnik készülõdni kezdenek, s elõször nem érti miért, mert amikor Edvin bejelentette az indulást, akkor éppen a saját felszerelése ügyeit intézte. De amikor feléje terelnek egy ismeretlent, hogy velük fog utazni, akkor már sejti, hogy mirõl is van szó.* - De... dede* kicsit kapkodja a fejét, aztán meghallja a hajó nevét, amin utazni fog, és Darton már szinte vezényel, hogy menjenek. Sajnos a pénzfelajánlás mennyiségérõl sincs tudomása, ha lenne, már biztos rohanna, és õ lenne az elsõ a hajón. De igy csak idegesen, kielégitetlen kiváncsisággal, és eléggé megcsappant válallkozókedvvel hozzácsapódik a társasághoz.* - Üdvözlöm!* köszönti a férfit, aki most csatlakozott* Vella Montari.* s kézfogásra nyújtja a kezét.*
|
|