Uzduz Bín fegyverboltja //Magánkaland!//

[Luam Mold]

Luam ahogy sétálgat az utcán, egyre jobban úgy érzi, önerőből nem fog ráakadni erre a fegyverboltra, hogy megnézze belülről, és esetleg valami feladatot kapjon. Így hát odafut egy éppen egy házból kilépő Twi'Lekhez, és megszólal a nyelvén.
-Üdvözlet, kérem mondja meg, hogy Uzdu...-de nem tudja befejezni, mert a Twi Lek belevág.
-Itt menjen egyensen, és mindjárt balra uram, szívesen viszlát!-mondja, majd otthagyja.
~Nah, hát nem semmi itt a modor...el sem köszöntem, de ő már elköszön...tehát egyensen, és balra!~mutatja a kezével magának, majd elindul a megfelelő irányba, amerre kell.
Kis sétálás után odaér, és megpillantja a nagyon merev stílusú bolt címét.
-=Uzduz armor, és miegymás=-
Hát ez elég kláfa gondolja magábana zabrak, majd belép a boltba, nagy csörömpöléssel, mert a kiscsengő megszólal felette.

[Luam Mold]

Luam unott, de annál fennköltebb arccal néz körül. Felhúzza szemöldökét, és a helyet kémleli. Emberi lények után kutat, de nem nagyon talál. Csak egy dagadt férfit, akiről azt sem tudta, milyen faja van.
~Na ez fajon milyen szerzet...mert még nem láttam hozzá hasonlót...!~gondolja, majd inkább elindul, és megközelíti a pultot.
-Öhm...üdv...-nem felel...-üvözlet uram!-mondja mostmár hangosabban Luam, és csak ekkor veszi észre, hogy egy újság vana fejét, nyílván alszik. Luam elmosolyodik.
~Akkor most felébredsz barátom!~mosolyog, , majd az erővel felborítja alóla a széket.
-Ébresztő!-mondja nagyon hangosan, mire a férfi leesika székről, és földre huppan. Mint akit álmából kergettek ki, úgy fenterg, kapálózik, nem érti mi történt.
-SAemmi gond uram, csupán talán egy vevő jött magához...illik kiszolgálni!-mondta Luam kissé dorgálóan.
-Jajj...igen...bocsánat...csak tudja...mit szeretne?tér a tárgyra a férfi, Luam legnagyobb örömére.

[Luam Mold]

Luam elmosolyodik, és belegondol a feltevésbe.
~Nem is tudom igazából mit keresek itt...valami feladatot, ahol nem dobozokat kell pakolászni...ez így túl nyers!~gondolja, majd félrehúzott nyámnyila szájjal folytatja.
-Hát engem a kaland, és az élet hozott ide...és pont ezekért jöttem!-mondja nagyon kltői artikulációval.
A férfi egy ideig csak nézett, bambán...mármár idegesítő volt, de végre megszólalt. Na az sem volt jobb, mint a bambulás.
-Elmondanád érthetőbben?-mondja. Luam a fejére csap, és megszólal.
-Igen, te kis bárgyú barom, elmondom...feladatot kérek, ha van itt ilyesmi!-mondja Luam kérdően.
-Ennek ügyében ne engem keress fel. Xfol itt a nagymenő, ennek a részlek ő az ura...nála bármit kaphatsz, munkát fegyvert...mindent árul, én csak egy alkalmazott vagyok, de elvezethetlek hozzá!-mondja a dagadt hím egyed, majd feláll. Luam csak ekkopr veszi észre, hogy feneke kilóg a gatyából.
-Na ennek sem volt gyerekszobája!-mondja hangosan, mire a férfi, akire célzott megszólal.
-Kinek?

[Luam Mold]

~Úr isten...ez totál gyökér...inkább hagyjuk őt!~gondolta, majd közelebb lépett az épp őt vezetni akaró férfihez, és megszólalt.
-Nos, akkor azt mondom, hagyjuk ezt a témát...és vezessen el ahhoz, akit mondott!-mondja Luam jó alaposan kicenzúrázva a ronda szavakat, majd mosolyogva követi az értetlen férfit, aki fütyörészve kimegy a boltból, és lefordul egy kis utcába. Luam alig bírja követni, olyan kis részeknél fordul le, majd mindjárt utána újra lefordul, hogy nem lehet követni. Luam elvesztette a férfi nyomát sehol nem leli. Elnyelte a föld.
~A rosseb egye meg, gondolhattam volna, hogy követőrakétán kellett volna üljek, hogy tartsam vele a lépést!~értetlenkedik, de ekkor megszólala dagadt mögötte.
-Sajnálom, a nagyuram olyan helyen rejtőzik, amit nem láthatott volna, ezért kicsit előre mentem!-szólal meg a jedi mögött, aki ettől kissé megilyed.-a kamerákon látta önt, megállapította, hogy alkalmas lenne egy feladatra...de be kell kötnöma szemét befele menet!-mondta a férfi, amjd elővette a kendőt.

[Luam Mold]

~A fene, ennek nem lenne jó vége, és nem is örülök neki, hogy erre kérnek!~gondolja, dehát végülis ezért jött, miért ne.
-Rendben kösse rám...de ha valami károsodás ér, felnyitom a bendődet barátom!-mondja Luam hidegen, majd felemeli mutatóujját maga elé. A férfi szokatlanul elmosolydott.
-Ne higgyje, hogy félek a haláltól!-mondja, majd felteszi Luamra a kendőt.
~Hehe, azt hiszi nem fogok érezni semmit, nem tudja, hogy jedi vagyok!~gondolja, és ráveszia midi-chlorianokat, hogy érzékszeveit szuperizálják ki, hogy mindent halljon. Innentől csak a vállán érzi a férfi érintését, aki beinvitálja egy terembe, érzi, hogy nyírkos, de azt, hogy lefelé, vagy felfelé mentek volna, nem észlelte.
~Vajon hol lehtek, elég nyugtalanító!~gondolja, mert csak halk kopogást érez, nedvességet, és suttogásokat,a férfi mellette meg sem szólal csak vezetgeti.
-Na itt is vagyunk!-mondja, és leveszi Luam kendőjét.

[Luam Mold]

A látvány közel sem olyan rossz, mint amire számított, egy sima szoba, itt már jó meleg van, és ha jól látja egy kandallóban pattog a tűz. Egy forgószék, mely vörös bevonatú lebeg egy asztal előtt, mely egy szönyegre van lerakva. Előtte két lépcső, középen az asztal. A kanyargós lépcsők jól láthatóan magasra nyúlnak, és két ajtóig vezetnek.
~Ez meg mire jó....mire ez a felhajtás!~gondolja, majd vállvetve odalép a fotel elé, mert észrevett valamit. A tetején egy kopasz fej tátong, nyílván ül benne valaki. Mire odaslépne a titokzatos ember megszólal.
-Üdvözöllek idegen, ha jól hallottam munkát akarsz!-mondja teljesen közömbös hangon.
Luam nincs meglepve, de kissé méltatlankodik.
-Mi ez a hely, szeretném megtudni, mi történik itt!-mondja Luam, mert nyílvánvalóan nem akar olyan helyen munkát találni amiről azt sem tudja, hogy jön ki.
-Kérlek szépen, ez a megismerés helye...egy olyan világ ami pont deked lett kreálva-mondja, majd megfordul a székkel: egy alacsony férfi ül benne, titokzatos felsője van, mintha egy képzelet világból csöppent volna ide. Olyan pici, volt hogy majdnem elveszett a székben. Két kezét a magasba emelte, volt benne két kapszula.-és ez igaz is...neked lett kreálva, csak el kell döntened, hogy a munkát vállalod, vagy sem!-mondta.
-Persze, hisz ezért jöttem!-mondja Luam közönbösen.

[Luam Mold]

A férfi halkan sziszeg egyt kettőt, majd a kezeit Luam feje elé nyújtja.
-Nos, ez itt két kapszula, amint látod...ha a kéket veszed a jobb oldali ajtó vár téged, ha a pirosat...értelem szerűen a bal!-mondja a férfi, és kínálgatja a kis kapszulákat.
~Jaajj nehogymár, itt idegesítsen ez a nyomorék...most be kell vennem egy gyógyszert is...pedig beteg sem vagyok!~gondolja, és gyorsan elveszi a pirosat. Tágra nyitja a száját, és beveszi...teljesen íztelen.
-Na meg vagyok, akkor megyek balra, ja, és mi lesz a feladatom?-kérdi Luam.
-Azt majd bent meglátom...!-véli a férfi fél, sejtelmes mosollyal arcán. Luam arcára kiült a szánalom, melyet a férfi iránt érzett.
-Rendben, akkor viszlát, ide jöjjek vissza?-kérdi a zabrak jedi.
-Természetesen itt várjuk magát, míg el nem végezte feladatát!-mondja, és int, hogy induljon már.
~Csak tudnám mi lehet az ajtón át...hehh...tiszta vicces, feladatot teljesítek, egy ajtón át, remélem nem szoba lesz, mert megőrülök!~gondolja magában, majd ráteszi kezét a kilincsre, és lassan, de biztosan kitárja az ajtót...

[Luam Mold]

...Amikor kinyitotta azt ajtót, semmi nem tárult szeme elé. Egy nagy sötétség. Ekkor Luam értetlenkedve visszanéz a férfire, aki még mindig a lebegő székben csücsült, és mutatja neki, hogy ez mi...erre a férfi csak lebegteti a kezét, hogy menjen csak meljebb.
~Na jó...bemegyek...!~szánja el magát Luam, majd véglegesen becsukja az ajtót. Amikor az bezáródott, teljesen kivilágosodott minden. Egy edzőteremben volt. Hosszúkás teremben, aminek a végén egy ajtó volt.
~Na ez is marha jó, de vajon itt most mit kell csinálni!~gondolja, és oldalra néz. Saját magát látja a tükörben, ugyanis eza terem, egy balett edzőterem volt...ha jól látta.
~Na akkor most táncolok, aztán spurizok elfelé!~gondolja Luam, majd lép pár lépést, és megfordul. Amikor visszafordul, mint derült égből villámcsapás, egy óriási izmos ököl akarta megünti. Háhááá, nem úgy megy az, Luam egy jedi, kifinomult reflexei révén, elkerülte az ütközést.
~Na ez meg ki!~gondolja magában, amikor újabb ütést nem kísérel a férfi. Csak a hasát látta, pár lépést jhátralépett, és egy batárnagy izomkolosszus állt előtte.

[Luam Mold]

-Na jól nézek ki!-gondolkozik hangosan, majd megszólal újból.
-Hé te...ki vagy, és mi bajod van velem!-mondja Luam, már védekező pozíciót felvéve fénbykardjával, de gondol egyet.
~Miért ne intézhetném el puszta ököllel...azt a rodiait is kicsináltam Nar Shaddaan!~gondolja, és inkább elteszi fegyverét. A férfi szótlan.
-Na jó, hát akkor én megyek is!-mondja, és arra számít, hogy a férfi újra megüti. Meg is történt, ahogy el akart mellette menni, a férfi meglendítette a kemény jobbos, Luam csak a hídba lemenésnek köszönheti, hogy nem zúzta szét a koponyáját.

-Héhéé, csak nyugalom most én jövök!-viccelődik Luam, de a férfi semmit nem reagál. Luam egy lépélst hátrál, majd a férfi következő ütését alkarjával védi, ellöki magától, és gyomorszájon rúgja. Mintha betonba ütközne, a férfi meg sem érzi. Luam másképp próbálkozik, csinál egy hátraszaltót, miközben elkerüli a férfi gyilkos ütését, amit Luam fejére szánt, és arcon rúgja a testét követő lábakkal. Ez már hatásos volt. Az acélbetétes bakancs ripityára törte a férfi álkapcsát. Nem jajgatott, de felbőszült. Az izom szakadása, és csont törése, nagyon hallatszott az álkapocs törésénél, ami külön hangefektként szolgált, hogy Luam egy jüt nevessen.

[Luam Mold]

A férfi nagyon ideges lett, és most már rúgásokkal is próbálkozik, de a fürge Luam elugrált, és kitért a mackómozgású férfi elől. Luam kitért jobbra, majd balra, majd jobbra, majd balra, védül amikor a férfi megint jobbra ütött, ő bal oldalon maradt, és újra arcon vágta a férfit, aki Luamot egyből fejbe akarta rúgni. Luam csak erre várt, a férfi kitámasztott lábai alatt elcsúszott, átsiklott alatt, és amikor teljesen mmögötte feküdt, izomból, beletalpalt a két hajlatba. A keresztszalag, és a csontok roppanása, és a kisebb izületek horpadásának hangja verte fela csendet. A férfi ezt már nem bírta. Luam könnyű szerrel elintézte. Súlyos sérülése következett be. Nem bírt lábon maradni, így összerogyott a földön. Ott nyüszített, és a térdét fogta. Ekkor Luam mosolya szélesre nyílt, de hamar elmúlt. Egy hangszóró kezdett nevetést hallatni.
-Szép volt fiam, szép munka, viszont még korántsem ért véget a feladatod, menj át a következő feladathoz.

[Luam Mold]

//Mivel nem mindeki értheti, hogy most valójában mi hol van, csináltam egy kisebb térképet Luam feladatáról...hogy miért kell ezt végigcsinálnia, aztkésőbb tudjátok meg!//

[Luam Mold]

-Rendben uram, már megyek is...de szabad tudnom mit kapok ezért?-mondja Luam kicsit idegesen, mert nem igazán érti a helyzetet.
~Egy munka, amit a munkaadó felügyel...ez így eléggé irónikus!~gondolja Luam, majd felhúzza szemöldökét.~Miért nem akar vajon válaszolni!~gondolja ismét.
-Időben megtudod jedi!-mondja a férfi sejtelmesen.
-Honnan a fenéből tu...!-mondja Luam felháborodottan, de inkább enm szólal meg többet.-Na figyeljen elmegyek innen, mihelyst ezzel végeztem!-mondja mérgesen, majd hallgat.
-Én is erre gondoltam!-mondja majd kikapcsolja a hangosbeszélőt.
~Na szép kis alak...legalább szét tudnám verni, amiért itt szenyózik velem!~értetlenkedik, majd lenéz a hullára, aki véresen fetrend a földön.
-Na tőled elnézést kérek, ha nem tettél semmi rosszat!-legyint, majd tovább megy a következő ajtó felé. Amikor odaér, már rutinosabb, benyit, majd ismét sötétség uralja a termet.

[Luam Mold]

Amikor benyit, mögötte az ajtó bezárul. Síri csönd, és sötétség lakozik itt.
~Na gondolom megint kivilágosodik, és egy bárgyú majom áll majd elő...ááááááááá!~mondja, amikor elkezd lefelé zuhanni a semmibe, majd földet ér. Szerencsére az Erőt használva kipuhította az esést.
~Na ez mia fene volt!~de ki sem mondta, mire újra minden világos lett. Mint a kancellárián, a sok szenátor ülésezik, olyan terem volt ez, de jóval kisebb. És nem olyan magas. Rengeteg röpterasszal, amik itt is helyén voltak.
-Na szabad tudnom ez mire volt jó?-mondja, de mire kimondaná, valami felkapja, és elkezdni reptetni. Oldalra néz, majd három erős, hosszú karmot lát, amik fogják a karját.
~A fenébe, ez egy madár?~kérdezi magától nevetségesen, amikor a fegyveréért nyúl. Fiszont ekkor a "madár" ledobja őt, és egyensen az egyik terasz oldalának puffan, majd újra a földre zuhan.
-Na ebből elég!-kiált fel, majd aktiválja fénykardját. Megofrgatja, és bevárja ellenfelét.

[Luam Mold]

Luam értetlenkedve figyeli a repülő lény mozgását, és az Erőre koncetrál. Nem hagyja, hogy elszálljon, csak az Erőre figyel. Ekkor elszánka magát, és az épp repkedő után ugrik. Az Erőszökkenése messze repíti, míg egy lebegőre érkezik. Megforgatja a kardját, és az épp lecsapni készülőre figyel. A madár odaér, oda nyujtja lábát, ám ekkor...
..Luam kitérve jobbra, és fénykardját maga után nagy ívben végighúzva levágja a lény mindkét lábát. Ettől Luam mellé esik. De az állat súlyos, és miatta, az egész lebegő elkezd lefelé esni. Luam gyorsan cselekszik.
~Még itt töröm össze magamat!~gondolja, majd újabb Erőugrást bevetve kiszáll, és leérklezik a földre, míg a lény hatalmas durranással ér földet.
-Hmm látszólag eltört a szárnyad öcsi!-mondja Luam nevetve, majd megforgatja kardját, és az egyik forduélatnál lenyisszatja a lény fejét, aki nem nyöszörög többé.
-Tudhatnád, hogy egy jedinek, nem nagy szám ez!-mondja, és deaktiválja fénykardját. És a terem tetejére figyel, hátha megszólal egy újabb mikrofon. Ez be is következik.
-Ha-ha-ha-ha azt hiszed ez a legerősebb menet ifjú, és ezt a menetet nem rád tervzték, egyszerű fejvadászokra...akik közel sem nyertek volna íly könnyedén!-kuncog a férfi.

[Luam Mold]

-Akkor adj más feladatot, vagy eláshatod magad!-mondja az öntörvényú jedi, majd nevet kissé.
-Kapsz is...az ajtó még nem nyílt ki!-mondja, és újra ellhallgat.
~Ez egy jel akar lenni?~mondja halkan magának, amikor érez valamit az Erőben. Rezgéseket. Jelenz neki, hogy veszély van. De már késő, Luam hátába, 5 éles karom fúródik, jó mélyre, majd keresztül hágják azt.
-Ááááá,basszus....ááááá a rohadt!-mondja, majd hátranyúl, és érzi, hogy nagyon vérzik.
~A sebeimet később is nyalogathatom!~gondolja, majd újra aktiválja fénykardját, és megpörgeti azt.
-Na gyere te kis féreg!-mondja a tigris szerű lénynek, aki macskaként sompolyog felé. Nagyon gyors mozgású, nehéz kitérni a karmai ellen, hihetetlen motzgékonyan ugrál ide oda. De Luam is így tesz. A macsek egy vágást visz be jobbrol, amit Luam egy vágással viszonot. Oda a macsek körbe.
-Ez kellett neked!-mondja, majd már lesújtana, de a macska valósággal a fejével ledöngöli Luamot. A fénykardja elgurul.
~Na most bajban vagy kedves barátom!~mondja magában, és gondolkodni kezd.