|
Ossus
Aug 31, 2006 18:25:56 GMT 1
Post by Kane DeReef on Aug 31, 2006 18:25:56 GMT 1
Ez a bolygó valaha a jedik egyik othona volt, míg annak idején össze nem csaptak itt a sith erőkkel. A bolygó városai mára már romokban hevernek, felszine száraz és toxikus. A romok közt azonban értékes kincsekre bukkanhat a hozzá értő. A bolygó lakossága egy csekély számban felbukkanó erőhasználló nép, melynek kultúrája inkább a fejlődésben lévő népeké közé sorolható. Minden esetre nem érdemes ujjat húzni velük. Ossus
|
|
|
Ossus
Sept 4, 2006 9:33:30 GMT 1
Post by Kane DeReef on Sept 4, 2006 9:33:30 GMT 1
Gerr'IUs vezette YT-1300 megérkezik az Ossus légterébe. Ahogy áttrepülnek a bolygó felett hatalmas elpusztult városok romjait és pusztító homokviharokat látnak. Hamarosan megérkeznek a legnagyobb városrom fölé. Valószínűleg ez lehetett a főváros. -Oda! -mondja és mutatja Kane Gerr'IUsnak, hogy hová tegye le a gépet. Egy kidőlt félig meglévő vagy még annyira sem emelvény tetejére céloz, melyet valaha oszlopsor vehettt körül.
|
|
|
Ossus
Sept 4, 2006 9:40:19 GMT 1
Post by Gerr'IUs on Sept 4, 2006 9:40:19 GMT 1
Gerr'IUs-t kicsit lehangolja a látvány. Hallott már a bolygóról és tudta, hogy ott hajdanán Jedik éltek. Belegondolt, hogy ha a Jedi rend így folytatja talán pár éven-évtizeden belül Coruscant ís így nézhet majd ki.
Követve Kane utasításait, a tôle megszokott precizitással és finomsággal landolt a kijelölt helyen, az emelvényen.
|
|
|
Ossus
Sept 4, 2006 9:57:32 GMT 1
Post by Kane DeReef on Sept 4, 2006 9:57:32 GMT 1
Kane kiveszi batyujából a másik, vastagabb csukjás jediköpenét és az előző helyére veszi. Jobb ez, ha véletlenül rátörne odakint a vihar. -Akkor eljött a búcsú pillanata. Remélem még látjuk egymást és visszatérsz értem. Az erő vezéreljen utatokon! -mondja Kane és kinyitja a hajó ajtaját. rögtön egy marék homokot és kőtörmeléket sodor be a szél. Kane fejébe húzza a csukját, majd kilép a szikes világba. Int egyet még újdonsült társainak, aztán összehúzva köpenyét elindul lefelé az építmény lépcsőin.
|
|
|
Ossus
Sept 4, 2006 10:05:25 GMT 1
Post by Gerr'IUs on Sept 4, 2006 10:05:25 GMT 1
-Számíthatsz rám -mondta Gerr'IUs- visszatérek egy héten belül. Reményeim szerint új társaink kiséretében. Az Erô oltalmazzon téged Kane.
Miután a Szürke Jedi elhagyta a hajót, Gerr'IUs még várt néhány percet majd felszállt. Nagyon sietett, hogy a lehetô leghamarabb elkezdhesse a rá bízott feladatot.
|
|
|
Ossus
Sept 4, 2006 10:15:46 GMT 1
Post by Kane DeReef on Sept 4, 2006 10:15:46 GMT 1
Kane ahogy elindult lefelé a lépcsőkön, mintha valamien furcsa erő kerítette volna hatalmába, amely mintha mutatta volna neki a helyes utat. Mivel Kane áttlátott a porfellegeken már előre benézte magának, az egykori jedi templomot, mely ha minden igaz magában rejti mestere holokronját. Az az irány amit a különös erő diktált többé kevésbé megfelet annak amit helyesnek vélt így hagyta magát irányítani.
Mikor másfél órás küszködés után végre elérte a templom épületét rájött, hogy nem a főbajáratnál áll, hanem a templom teljesen más oldalán. Itt azonban nem látszott se kapu se kapu, se ajtó, se más bejárat. Csak egy halom szikla, mely a falat takarta, legalábbis egy részét. kane megcsóválta fejét és közelebb lépett a siklákhoz, hogy megvizsgálja őket, de ekkor egy hang szólította a nevén. Távolból jövő rezgő hang volt, melyet nem a szél hozott. Kane mégis tudta, hogy kihez tartozik.
|
|
|
Ossus
Sept 4, 2006 10:54:20 GMT 1
Post by Kane DeReef on Sept 4, 2006 10:54:20 GMT 1
-...Kay... Kay... Kay... -hallatszik, majd egyre hangosabbá és hangosabbá válik a hang és végül megjelenik a kőtörmelék felett Kane mesterének szelleme. -Kay, mit tettél? -Én is örülök, hogy látlak mester, gondolom te vezettél ide. Egyébbként most már Kane a nevem -Új név? Minek az. Tán nem voltál meglégedve az előzővel? -Kay Dereef túl sok fájdalmat okozott már magának és másoknak, veszélyt jelent mind hordozójának mind a körülötte lévőknek -Értem,... De nem ez az egyetlen ami megváltozott. Mást is érzek benned... Engedtél a sötét oldal csábításának -Nézd mester, én mindíg is éreztem, hogy nem vagok a jedik közé való. Elismerem és becsben tartom a hitüket, de nem tudom elnézni a passzivitásukat. Főleg most, hogy veszéjben a galaxis jövője. -És te azt hiszed, hogy egyedül meg tudod védeni a galaxist? -Nem, de vannak páran akik segítenek ebben. Akik hasonlóan gondolkodnak, mint én. -És ha szabad tudnom mi ellen küzdötök -A sötét oldal képviselői ellen és a jedik passzivitása ellen is -Akkor nem csak a sötét oldalnak üzentél hadat, ugye? -Tagadhatnám mester, de így igaz. A sötét oldalt el kell pusztítani bármi áron, de a jedi rendet is meg kell reformálni, hogy soha többé ne nézzen rán hasonló veszély, mint most -És ennek érdekében hajlandó vagy letérni a helyes, a világos útról? -Ezért bármire képes vagyok. Akár az életem is adnám a célomért cserébe. De nem ilyen tragikus a helyzet. Az arany középutat választottam -Az arany k¨zépút... hüm, mondasz valamit, de tsiztában vagy vele, hogy vékon jégen, vagy mondhatni kés éllén táncolsz -Tudom -Azt is tudod, hogy mi a következménye annak, hogyha rosz oldalra esel, mert bármennyire tapasztalt vagy egyszer elfáradsz és leesel, és ott aztán már nincs semmi ami feltartson, egyik oldalra kell érkezned -Ezt is tudom. Sőt, neked azt is, hogy mi várna rám, ha a sötét oldalon kötnék ki. Ez erőt ad ahhoz, hogy leküzdjek bármely kísértést -Szóval azt mondod, hogy bármi történnyék is a mérleg nyelve mindígis a világos oldal felé fog húzni nálad? -Ezt! -Akkor jó munkát végeztem
|
|
|
Ossus
Sept 4, 2006 11:10:00 GMT 1
Post by Kane DeReef on Sept 4, 2006 11:10:00 GMT 1
-Hogy? -lepődik meg Kane -Te eltervezted az egészet? -Úgy bizony. túl hamar hagytam el ezt a világot ahhoz, hogy befejezzem a tanításodat. Félő volt, hogy rosz oldalon végzed -És az a sok duma a világos oldal fontosságáró, a helyes ösvényről, meg arról, hogy csak a világos oldalon lehetek valaki? -Meg kell értened. Rá kellet hogy vegyelek arra, hogy visszatérj a rendhez. Meg kellet erősíteni benned a világos oldalt. Ezzel ez volt a célom. De terád mindegyik oldalon nagy jövő vár. Azzal a kikötéssel, hogy a sötét oldal tönkretenne téged, de akkor is félemetes harcossá tenne -Na ez az amire egyátalán nem vágyom. Én a szabdságomat karom! -Pontosan ezért húzott mindíg a köztes lét, ahogy engem is? -Téged is mester? -Bizony, de az én időmben, még nem volt merszem ezt felválani, és igazából én csak vágytam rá, de sosem sikerült elérnem. Ez már a te feladatod lesz -És a holokron? -Mi van vele? -Az is hazugság? -Nem az létezik, elvégre azért jöttél ide, vagy tévedek? -Csak részben mester. Azért jöttem, hogy további tudásra tegyek szert. A holokron csak egy eszöz ami segítséget nyújthatna ebben. Tényleg valóságban mi van rajta? -Az amiért idejöttél. Egy technika leírása, ami szabaddá teszi a leked és kinyitja előtted az erő útját. -Ez mit jelent mester? -Ez azt jelenti, hogy ha követed az útmutatásait és eléred azt az állapotot, amely szükséges hozzá, bármilyen ellenféllel felveheted a versenyt. -Ez kell nekem! Akkor indulok, hogy megszerezzem -mondja és már el is indul a fal mellet abba az irányba, ahol a bejáratot sejti -hová mész? Ejnye, hát azt hiszed, hogy véletlenül vezettelek ide. A bejárat itt van előtted. Csak nyisd ki a szemed és meglátod...
|
|
|
Ossus
Sept 4, 2006 15:17:36 GMT 1
Post by Kane DeReef on Sept 4, 2006 15:17:36 GMT 1
-Tessék? -lepődött meg Kane -Jól hallotad a bejárat az orrod előtt van. Nyisd ki a szemed! Ne csak nézz, láss is. Kane megrőltette erőlátását és valóban ahogy kiszélesítette látómezejét észrevette, hogy a sziklaréteg mögött egy hatalmas lyuk van a falon. Vett egy mély levegőt, rázott egyet a két karján, hogy feljebb csússzon a köpenye ujja aztán belekezdett a folyamatba. A sziklák először csak megmozdultak, aztán egyre szaporodó létszámban hagyták el az anyaföldet. Mikor az utolsó is felamlkedett Kane gyors mozdulattal széttárta a karját, mire a sziklák két felé osztódva széttszóródtak a fal mentén. Helyükön csak egy lyuk maradt melyen akár három ember is kényelmesen beférhetett. -A főbejáraton nem jutottál volna be. Teljesen beomlott, ha ott próbálkozol hasonlóval és ha sikerült is volna az egész épület összedőlt volna -Köszönöm mester a segítségét. Merre talállom a holokront -Ó, nem ilyen egyszerű a dolog. Nem oldhatok meg mindent helyetted, csak tanácsokat adhatok. De bízom benne, hogy meg fogod találni. Ha valaki akkor te megtalállod. -Miért mester te nem tartasz velem? -Nem. Amit akartam azt már elmondtam. A holokron kellő információval fog ellátni meglátsd. De ezt ki is ki kell érdemelned. Az erő legyen veled DeReef mester! -Önnel is Saga mester. -mondta Kane, a szellem eltűnt ő pedig ott maradt az egykori templom falába vályt lyuk előtt...
|
|
|
Ossus
Sept 4, 2006 15:25:17 GMT 1
Post by Kane DeReef on Sept 4, 2006 15:25:17 GMT 1
Kane belépett a lyukon és az egykori előcsarnokban találta magát. A hatalas oslopok deréba törve, a falak repedésekkel tarkítva és a bejárat romokban. Fény csak azon a lyukon jutott be, amin ő is bejutott, így a teremben szürkület uralkodott. De ez nem zavarta a Mirakula jedit. Neki nem számítottak a fényviszonok soha.
Kane elindult az egyetlen szóbajöhető irányba az épület alagsorába vezető lépcsőkhöz. A felsőbb emeletek már vagy hiányoztak vagy a romok átthatolhatatlanná tették őket. Lefelé a lépcsőkön Kane kicsit morcosan haladt. Nem értette miért nem árulta el neki mestere a holokron hollétét. Csak nem valami újabb próba elé akarja állítani? Erre felvidult a szíve. Újabb kihívás? Ez jöhet! S minden bosszúságát feledve tovább vette a hiányos lépcsőket. A küszöbön álló kaland új erővel töltötte fel.
|
|
|
Ossus
Sept 4, 2006 15:44:56 GMT 1
Post by Kane DeReef on Sept 4, 2006 15:44:56 GMT 1
Kane leért az alagsorba. Ahogy kilépett a lépcsőházból egy az előcsarnokhoz hasonló teremben találta magát. Ez azonban sokkal kisebb volt annál. A terem oldalán pedig hat darab hatalmas idomtalan figura foglat helyet. Mind sziklából készültek, valószínűleg lávakőzetből. Kane nyugtalanul haladt a terem közepén és állandóan környezetét vizsgálta. Nem nem a kőóriások okozták óvatosságát. Valami egészen más. Mikor leérkezett a csarnokba már akkor megérezte a sötét oldal jelenlétét, amely hogy haladt előre egyre erősödött. Pont mikor a terem közepére ért megszólította őt egy hang. A terem hatására felerősödött és viszhangzott, egy tapasztalatlan kalandort biztosan visszafordulásra késztette volna, de ez még korántsem volt a java. Az még csak ez után következett: -Álj... Ki vagy? -viszhangozta a rekettes hang. Kane arra következtetett, hogy tulajdonosa már jó ideje nem használta. -Kane vagyok. te ki vagy? A válasz egy haláli kacaj. Aki így nevet minden bizonnyal nem normális. A teljesen idagbajosoknak van hasonló nevetése. A nevetés megszakad és újra a rekedtes hang szólal meg: -Mit keresel itt ahol még a madár se jár? Mivel Kane nem lát indokot a hazudásra megmondja az igazat: -Egy holokront. De még mindíg nem válaszoltál arra, hogy ki vagy *Újabb kacaj* -A holokront mi? A holokron az enyém. Csak az enyém! Most pedig tűnj el innét, mielőtt még megöllek Kane megcsóválja a fejét. Miért ütközik állandóan ilyen ellenállásba bárhová is teszi a lábát. -Nem hinném, hogy a tiéd lenne. Az a jedik öröksége. Márpedig ha eljöttem érte magammal is viszem *Kacaj* -Akkor megöllek! - mire elhal a hang utolsó viszhangja is Kane felkapcsolt fénykardal várakozik a teremben a melyben csak a fénykard jellegzetes hangja hallatszi és semmi sem mozdul. Már éppen elrakná a fegyverét, mikor a hat kőgólem egyszerre indul meg az irányába...
|
|
|
Ossus
Sept 4, 2006 15:58:58 GMT 1
Post by Kane DeReef on Sept 4, 2006 15:58:58 GMT 1
Kane-nek gyökeret ver a lába. Hát erre még ő sem számított. Kinek lehet akkora hatalma, hogy életre kelse ezeket a kőóriásokat. Bizonyára egy rendkívül erős sötét jedivel, ha nem egy Sith-el van dolga. Hát ezért nem jöhett ide mestere.
Közben a gólemek egyre közelebb érnek. Súlyos lábaik alatt remeg a talaj és néhány helyen a vakolat is megindula mennyezetről. Kane még mindíg megbabonázva figyeli a kőszörnyeket. A két középső ekkor ér hatótávolságba. Súlyos öklükkel egyszrre csapnak a padlóra arra a helyre ahol még pár pillanattal ez előtt Kane állt. Kane felébredve nyomorúságos helyzetéből sebességét felgyorsítva elszáguldott a két kőtömb között. De a következő kettő közé került, akik mozgáselőnyben voltak, látszott, hogy az ősszeset egyvalaki irányítja. A két sziklaember az előzőkhöz hasonlóan egyszerre próbálta a földbe döngölni őt. Karjuk már jó úton haladt, hogy ez sikerüljön is. Kane pontosan alájuk került volna, ha nem ugrik fel a levegőbe, ahogy tette. A gólemek azonban vették a lapot és mozdulatot váltva a levegőben szerették volna palacsintává lapítani. De mivel most Kane került mozgáselőnybe a két kőóriás karja elvétette a célt. Jobban mondva betalált csak nem éppen oda, ahová szerették volna. A két ököl ugyanis telibe találta a szemben álló gólemeket, akik teste megrepedt és darabokra zúzódott. Kane ezt megúszta. Ott ált a lépcsőfeljáróban előtte pedig a négy teljesen ép gólem sorakozott. Döntenie kellet, hogy felveszi velük a harcot vagy visszavonul...
|
|
|
Ossus
Sept 4, 2006 16:22:20 GMT 1
Post by Kane DeReef on Sept 4, 2006 16:22:20 GMT 1
Mivel Kane nem arról híres, hogy feladná a küzdelmet, sokkal inkább arról, hogy bármely körülmények közt folytatja így most sem tesz máskétt.
Eltesz fénykardját, itt most nem segít a fénypenge. A szikla túlontúl vastag ahhoz, hogy áttvágja. Ehelyett az Erő tudására hagyatkozik. A gólemek nem mozdulnak. Látni, hogy ők is arra várnak, hogy feladja-e a harcot, vagy tovább küzd-e. Kane nem akar csalódást okozni, így előre lép kettőt, majd kinyújtja karját az egyik sziklaember irányába.
Erre a sziklaszörnyek megindulnak, hogy eltiporják. Egy kivételével. Az amire Kane a kezével céloz először csak lelassítja majd teljesen magállítja mozgását és remegésbe kezd. A többi hármat már csak alig tíz méter választja el az izzadtságban fürdő Kane-től, akinek minden izma megfeszül az erőlködésben. A sziklaember testén apró repedések futnak keresztül... Nyolc méter... A repdésekbő porfelhő szálnak fel... Hat méter... A sziklaember testén a repedések egyre vastagodnak a porfelhő egyre nő... Négy méter... A sziklaember teste utoljára remeg meg, majd a remegés megáll... Két méter... A sziklaember darabjaira hullik amelyeket mintha robbanás történt volna szanaszétt vágódnak a terem minden irányába. Kane puskagolyóként lő ki. Az első ütést áttugorja, a másik kettő, egyszerre lecsapni készülő közt vízszintesen pörögve ugrik átt. Forgása közben vertikálissá vált és egyre lassul. Mire földet ér még fordul egyet, de zzel a fordulattal az első támadásban megsemmisült kőgólemek egyikének feje megindul és követve a Kane mozdulatát az is egy félkört ír le a jedi körül, majd nyílegyenesen a hármas egyikének közepébe csapódik. A hatalams erejű buzogány levegőbe emeli a kőszörnyet, falhoz vágja. A telibetalált gólem szintén darabokra mállik. De még mindíg ott a megmaradt kettő...
|
|
|
Ossus
Sept 4, 2006 16:45:20 GMT 1
Post by Kane DeReef on Sept 4, 2006 16:45:20 GMT 1
Kane majd a tüdejét kiköpi annyira ziháll. Nagyon megviselte őt az előző összecsapás. Ekkora erőket még sosem hívott segítségül. De ahogy érzékeli csak javára vált ez a "kis gyakorlat". Teleszívva tüdejét friss levegővel kiegyenesedik és szembe néz a két megmaradt ellenféllel. Ekkor újabb furcsaság történik, nem mintha az eddigiek nem lettek volna azok, de ez tényleg megér egy szót. A két magmaradt gólem ugyanis látszólag magától kezd rázkódni. Majd egyre vörösebbé válnak. Ezt persze Kane nem látja az azonban nagyon is tisztán érzékeli, hogy egyre nő a két ellenfele hőmérséklete. Ez addig fokozódik. Folyékony masszává nem olvadnak, jobban mondva lávaszörnyé, ha ez a helyes kifejezés rájuk. Az előző teljesítmény sem volt semmi, ez azonban... Ki lehet képes arra, hogy a sziklát magmává hevítse az akaratával? A két lény felemeli karját majd mindha Kane felé akarna hajátani valamit meglendül a kezük. Amit el is hagy valami. Mégpedig két olvadt izzó magmagolyó. Kane előre tartja két kezét és erőlködve, de megállítja levegőben a lövedékeket, majd továbblövi őket a terem két oldalsó falához, ahol széttkenődnek. De jön a következő és következő pár. Kane-nek már nincs ideje megállítani a lövedékeket. Sorozatos erőlökésekkel téríti ki őket az irányából, így is egyre közelebb húznak el mellette felforrósítva a levegőt. Az ellenfél azonban taktikát vált. Bizonyára azért, mert a lövöldözésban megcsappant a lávalények anyaga és csaknem feleakkorára zsugorodtak, mint előtte voltak. A két lény egymásba olvad és egy minden eddiginél nagyobb szöznyként megindul Kane felé...
|
|
|
Ossus
Sept 4, 2006 17:03:46 GMT 1
Post by Kane DeReef on Sept 4, 2006 17:03:46 GMT 1
Kane nagyot nyel. A lávalény pedig mint a jégen csúszkálló ember forró, tüzesen izzó csíkokat hagy maga után akár egy csiga. Ha nem lenne ilyen szorult helyzetben Kane jót derülne a hasonlaton, de nagyon is szorult a helyzete. Az izzó ellenfele uganis egyre inkább sarokba szorítja. Kane már látja, mi a terve annak aki a szörnyet irányítja. Szépen saroba szorítja, majd befedi és megsüti őt az izzó kőmassza. -Ebből nem eszel barátocskám! -morogja a bajusza alatt. Eliramodik balra, majd amikor a lény követni kezdi az irányt ellöki magát a faltól és újra felgyorsítja mozgását és az ellenkező irányba manakül. A forró lávakéz csapásra lenül, ő pedig egy halálugrással elszáguld alatta. Egy tigrisbukfenc és mártalpon is van, de a terem másik végéig meg sem áll. Az ellenfele lomhán, komótosan megfordul és ismét elkezdi előző akcióját, de hogy jobbak legyenek az esélyei újabb kettővel növekszik karállománya. Kane ördögi vigyorral az arcán, amit inkább vicsornak lehet nevezni tekint ellenfelére. Már tudja ugyanis hogyan győzheti le. két kezét végighordozza a termen, mire az előzőleg "elhunyt" gólemek darabjai levegőbe emelkednek és egy pontba gyűlnek. remegni kezdenek, mejd hatalmas reccsenés és porréteg következtében szilánkokra törnek. Kane várja a kedvező alkalmat, ami hamarosan el is jön. A lávaóriás kellő távolságba ér, a sziklaszilánkok pedig mint megannyi sörét kilőnek a lény irányába. Szinte egyszerre csapódnak be, ez pedig az eredményezi, hogy a léva darabokra szakad és széttszóródik a teremben, ami most vörösen világít. A hatamas pusztítás ellenére is gyönyörú látvány.
Kane letelepedik és lótuszülésben erőt gyűjt a következő megpróbáltatáshoz. Mert biztos benne, hogy nem ez volt dolog neheze. Ez még csak játék volt ahhoz képest, ami most következi. Ehhez pedig nem árt némi erőtartalék. Amíg a magma kihűl Kane újra készen áll a folytatásra...
|
|