Fénykard

[Ki-Adi Mundi]

A fénykard a Jedi lovagok fegyvere. Minden Jedi lovag saját maga készíti fénykardját. Ez a végső próba, hogy lovagok lehessenek. A fénykard szinte minden anyagot könnyedén, vagy csak minimális ellenállás mellett, vág át. Kivételt a Cortosis nevű ritka ásvány képez, ami a többi anyaghoz viszonyítva sokkal ellenállóbb a fénykarddal szemben.
A kard felépítése

A kard pengéje maga az erő, melyet egy Adaminum nevű kristály hordoz magában. A Jedik az erőt egy, a kard markolatában elhelyezett energiacella segítségével szabadítják fel.

A kard öszetétele és szerkezete nem bonyolult, 5 része van: a kristály, a markolat, mely 2 részből tevődik össze, és két energiacella, melyek körülölelik a kristályt. A penge színét a kristály határozza meg. Létezik az Adaminumnak egy "testvére", mely csak vörös színben lelhető fel. Ezt a lovagok nem használják, mert a vörös szín a sötét oldalt szimbolizálja. Ellenben a Sith lovagok csak ezt a kristályt használják.
Színek

A jedik fénykardjainak színe általában kék és zöld...A kék az erős Jedit jelképezi, a zöld hagyományörző és családi. A színek terén lehet kivétel, például Mace Windunak lila fénykardja van. A lila szín teremtőt takar. Valamint Plo Kloon mesternek sárga fénykardja van, a sárga szín házasságit jelent.

CSAK ERŐHASZNÁLÓKNAK!!!!

[Jabba Desilijic Tiure]

A fénykard elkészítése általában egy hétig tart, de elõfordult már az is, hogy egy hónap, vagy szükség esetén pár nap alatt elkészítették. Ismert egy legenda, hogy a Sith háborúk alatt egy Jedi két nap alatt készítette el fénykardját. Egy mester pár óra alatt is összeillesztheti az alkatrészeket. Jó, ha a jedi nem sieti el a munkát, mert ha csak egy alkatrész nincs a helyén, akkor a fénykard felrobbanhat.
A fénykard az alábbi részekbõl épül fel:
Energiacella, markolat, aktiváló kapcsoló, biztosító, pengehossz-szabályozó, kisugárzó mátrix, az újratöltõ foglalata, gyûjtõlencse, fókuszáló kristály, szupravezetõ.
A fénykard elkészítése egy õsi technológián alapul, ami fölött évezredek óta õrködnek a Jedik. Néhány szóbeszéd szerint az Erõ ismerete nélkül nem lehet fénykardot készíteni, bár ezt cáfolni látszik, hogy nem Jedi is képes a fegyvert használni.
Minden fénykard egy kicsit más, minden Jedi saját ízlése szerint alakítja fegyvere külsejét. Van, amelyik teljesen átlátszó és van, amelynek tejfehér a markolata. Van, amelyik teljesen egyszerû és van, amelyiket faragások, díszítések borítják.
A markolat hosszúsága 24 - 30 cm közt változik, a penge hossza ritkán haladja meg az 1,5 méter. A kristály típusától függ, hogy az energiacellából kibocsátott energiát mennyire képes fókuszálni, ez határozza meg a fegyver harmonikus rezgését és halálosságát.
A Jedi - lovagok évezredek óta szinte kizárólag Adegan kristályokat használnak fénykardjaikba. Az Adegan család által forgalmazott kristályok gyakorisági sorrendben:
- kathracite,
- relacite,
- danite,
- mephite,
- pontite.
Az energiacella termeli azt az energiát, ami több csiszolt kristályon halad keresztül. A kristályok egy vékony fénysugárrá fókuszálják az energiát, amely egy kis lencsén keresztül kisugárzódik, így alkotva a kard pengéjét.
A penge rezgésszámát meghatározza az is, hogy hány kristályt építettek bele a markolatba. Ez általában 1- 3 kristály, ami meghatározza, hogy a fénypenge hossza állítható-e. Egy kristály esetében a penge hossza és a hatásfoka állandó, míg több kristály esetén meghatározható a hatásfok, a kristályok egymáshoz viszonyított távolságának megváltoztatásával változtatható a pengehossz is.

A penge színét is a kristály típusa határozza meg, így egy hozzáértõ a penge sajátosságait annak színébõl, árnyalatából is képes meghatározni. A fókuszált fény-nyaláb kiáramlik a markolat közepén lehelyezkedõ pozitív töltésû energialencsébõl, majd ívben visszahajlik, és ennek mentén visszatér nagy energiájú áramlásként a markolat csúcsán elhelyezkedõ egy negatív töltésû tölcsérbe. Innen egy szupravezetõn keresztül az energiacellába áramlik vissza, érzékelhetõ veszteség nélkül, majd a körforgás kezdõdik elõröl.
A kiáramlási erõ nagysága határozza meg azt a pontot, ahol a fénysugár ívben visszahajlik, így szabályozható a pengehossz. A penge fluoreszkál, és halk zümmögõ hangot ad ki, hõt azonban nem áraszt magából. A markolatba épített csatlakozón keresztül az energiacella utántölthetõ.
A jedik természetes kristályokat alkalmaznak, de mesterségesen elõállított kristályok is tökéletesen megfelelnek, bár az utóbbiak pontos elkészítését senki sem ismeri. A kristályokat simára és tökéletesre kellett csiszolni, hogy a fénynyaláb egy irányba haladjon.A sok típusú kristályokból amik léteznek a galaxisban, a tibanna és az adegan kristályok felelnek meg a legjobban. A coruscanti drágakövet is lehet alkalmazni, Lowbacca pedig egy nagyon ritka, vulkanikus eredetû kristályt alkalmazott. Másik ismert kristályok az ilum és a kaibur.

[Jabba Desilijic Tiure]

A fénykard-párbaj

A fénykard azon túl, hogy fegyver, a fegyelem markáns szimbóluma. Avatatlan kezekben a fénykard mit sem ér a modern lõfegyverekkel szemben, sõt még meg is sebezheti használóját. Ám a Jedi kezében a fénykard ugyanolyan hatalmas erõvel bírhat, mint bármely ellene irányuló fegyver: az energiasugarak visszafordításával halálos csapást mér a támadóra, míg a Jedinek egy haja-szála sem görbül. Legfejlettebb változatban a fénykard-párbaj már egy egészen kifinomult és bonyolult harcmûvészet, de annak elsajátítását minden Jedi az alapoknál kezdi.
A hét stílus: A Jedi Rend megalapítása óta hét stílus fejlõdött ki a fénykard-párbajban. Mindegyik egy-egy felfogást vagy filozófiát képvisel, és mindegyiknek megvan a maga erõssége. Pl.: Forma II: õsi harcmodor, amely a hosszú elegáns mozdulatokat részesíti elõnyben, és hihetetlen kézügyességet igényel. Forma III fénykardküzdelem (szupergyors sugárelhárító gyakorlat): az önvédelem legfejlettebb formája, az erõszakmentes Jedi-filozófia egyik megtestesítõje. A Forma VII technikát csak rendkívül jól képzett mesterek képesek elsajátítani és alkalmazni. Ez a veszélyes stílus már fenyegetõen közel áll a Sith felfogású, test-test elleni harctechnikához. A Jedik elkötelezhetik magukat az egyik stílusnak, vagy több stílus elemeinek ötvözésével kifejleszthetik saját harci stílusukat, bár ez utóbbi különleges képességeket igényel.

Alapállások: Alapállásban a Jedi harcra kész. A fénykard-párbaj stílusai nagyon sokféle alapállást ismernek, de a legelterjedtebb a "Jedi állás": az erõsebb láb hátul, a penge védekezõ helyzetben az erõsebb oldalon helyezkedik el.

Semleges védekezõ pozíció Ebben a pozitúrában a lábak egymás mellett helyezkednek el, és a fénykardot a harcos teste elõtt, felfelé tartja. Ebben a helyzetben a penge maximális felülettel tudja kivédeni az ütéseket vagy a sugarakat, ezen túl az ellenfél a teljes nagyságában láthatja a pengét, mintegy elrettentõ jelzésként. (Egy Jedi az utolsó pillanatig reménykedik, hogy elkerülhetõ az összetûzés.) Semleges támadó pozíció Ebben a helyzetben a lábak egymás mellett helyezkednek el, a penge közvetlenül az ellenfél irányába mutat. Ilyen módon a penge a lehetõ legkisebb felületét mutatja, hogy megnehezítse a támadó dolgát.

A test zónái: A támadó és védekezõ mozdulatokat aszerint osztályozzák, hogy a test melyik zónáját érintik.
Az 1. sz. támadás az ellenfél fejének a megütése, a 2. sz. védekezés a jobb karra vagy törzsre érkezõ támadás blokkolása, és így tovább. A támadási zónák az ellenfélen látható felületek, míg a védekezési zónák a saját test hasonló felületei. Így tehát, ha a 3. sz. támadástól a 3. sz. védekezésig szeretnénk eljutni, a pengét a jobb oldalról át kell helyezni a balra.

Az ideális stílus: Az ideális stílusban a támadás vízszintes oldalcsapásokból áll, míg a védekezõ függõleges pengével hárítja az ütést, miközben az ellenfél pengéjét biztonságosan félretolja. Ez a szabály a fej támadásakor és védelmekor fordítva mûködik: a támadó lefelé suhint, és a védekezõ a kardját a talajjal párhuzamosan tartja.

Sebességfokozatok: A villámgyors reflexek és a pontos manõverezhetõség érdekében a Jedik különbözõ sebességfokozatok használatát gyakorolják. A 10. sebességfokozatban a felek már támadások és védekezések egész során vannak túl, majd az egész egyre gyorsabban ismétlõdik, amíg az egyik fél össze nem esik, vagy fel nem adja a küzdelmet, azt kiáltva: "Solah!"
Az alapok: A gyakorlatozó Jedik végtelenségig növelik a sebesség fokozatokat, hogy fejlesszék legfontosabb tulajdonságaikat, és fizikai állóképességüket. Ha ezek az alapok már megvannak, a Jedi túlléphet a fizikai képességek végsõ határán. Ilyenkor az erõ átjárja testüket. A Padawanok a dulon segítségével próbálják meg átlépni ezt a bûvös határt. A dulon a mozdulatok egyedül végrehajtott sorozata, amikor az ellenfél nincs jelen, csak odaképzelik. A sebességfokozatok mintázatai, és a dulon felkészítik a Jedit a tényleges, test-test elleni küzdelem valóságára.

Az élõ küzdelem stílusa: Az ideális stílussal ellentétben, ebben az esetben a pengeforgatás során a lehetõ legkisebb mozgásra és a sebesség fokozására tevõdik át a hangsúly támadáskor. Ám ha szem elõtt tartjuk a támadási, és védekezési magatartás közti ideális különbséget, a pontosság fejleszthetõ. A fejlettebb fénykard-párbajokban az Erõ már nagyobb jelentõsséggel bír, mint a fizikai képességek önmagukban. A harcosok mind a támadáshoz, mind a védekezéshez az Erõt használják, míg a Sithek megpróbálják megtörni a Jedik lelki erejét. Küzdelmük során a Jediknek ellen kell állniuk a kísértésnek, hogy ne a gyûlölet és harag gonosz ereje vezérelje õket, még akkor sem, ha Sith ellenféllel állnak szemben.

Jedi mozdulatok:
- Jung: 180 fokos fordulat
- Jung Ma: 360 fokos fordulat, hogy lendületet vigyünk a támadásba.
- Sai: Felugrás az Erõ segítségével, hogy elhárítsuk a lábra irányuló támadást.
- Shun: Egykezes fogás, a fénykard 360 fokos elforgatása, hogy megfelelõ sebességet érjünk el a támadáshoz.