Légkör

[Ten Necht Nal-Zatth]

Coruscant, a fõbolygó városának légtere; minden ami nem a föld...

---

Ten szeretõ tekintettel nézelõdik a LAAT-ból, közben a Ghétói csatán merengve. Sosem járt, sõt még nem is hallott Ghétóról. Most azonban úgy tûnik, bepótolja hiányosságait.
Vos mester kérdésére a mentora felé fordul, s félõ mosoly villan fel arcán.
-Igen. Mondjuk, igaz hogy velem volt Saviezza... aki most már Saviezza mester... és Dacken Qualant, aki lovag... De amíg õk a zuhanás közben - merthogy zuhantunk éppen - próbálták a hajót megmenteni, én Durge-dzsel küzdöttem, és mivel felborult a zászlóshajó, így Durge az ablakok felé esett, de sajnos bent maradt, de én neki ugrottam és sikerült kirúgni... Tehát együtt csináltuk...-meséli el a történetet, miközben visszafordult, hogy Coruscant épületeit fürkéssze...
-Van más kérdése?

[Quinlan Vos]

- Igen.- kérdezte Vos aki semmit sem tudott Korribani csatáról mert akkor épp a Keréken teljesitett Ayla Securával egy küldetést. És uttána kb három hónapig beépült a fejvadászcéhbe- És hogy voltál képes az ürbe lélegezni? Mert ha egy olyan óriási alakot mint Durge kirúgsz egy ürhajó ablakán akkor a vákum hogy nem tudott kiszipantani?

[Ten Necht Nal-Zatth]

-Áh, nem... Megkapaszkodtam. És nem az ûrben voltunk. Úgy történt, hogy a Köztársaság zászlóshajójáról átmentünk az FRSz zászlóshajójára, aztán összetörtek a gépeink - azt hiszem - és felmentünk a hídra... Még a hangárban elkapták Dacken-t... Szóval a hídon épp Durge-dzsel volt, de eltereltük a figyelmet, Dacken kiszabadult, aztán harcolni kezdtünk Durge-dzsel, csak aztán nem tudtunk elbánni vele, akárhogy ütöttük. Még át is szúrtam, de nem halt meg. Aztán valamelyikünk neki csapta a központi konzolnak, így zuhantunk. Csak a légkörbe való belépés után rúgtam ki... Aztán lezuhantunk... Úgy tûnt az egész hajóról csak mi, hárman éltük túl, a Jedik. Aztán csatlakoztunk a harchoz a pusztánál... És találkoztam egy Joe Rannen nevû sötét jedivel. Legyõzött aztán elmenekült, mi meg visszavonultunk, és hazatértünk.
Amint befejezte a mesélést, melybe leplezetlenül beleélte magát, nagyot sóhajtott.-Azóta a templomban tanultam.
-Más kérdés?

[Quinlan Vos]

- Értem- mondta Vos. Aztán Cody felé nézz. Megszólal.
- És mond csak Cody mi történt valójában a Gentesen? A templomi archivumból csak néhányt sort szenteltek az eseményeknek.

[Codi Ty]

Quinlan kérdésére kíváncsian néz Tenre, majd kérdő tekintetét rajta is felejti a fiún.
~ Szóval nem egyedül... ~
Kicsit elmosolyodik, ahogy a történetet hallja, de nem tesz hangos megjegyzést. Inkább bíbelődik még kicsit felszerelésével: ellenőrzi komlinkéjét, fénykardját.
~ Jogos a kérdés Quinlan mester... ~
Feltűnés nélkül egy aprót bólintott. Aztán tovább hallgatta a padawan történetét, végül csak elismerően hümmögött, de ne szólalt meg. Némán bámult kifelé, vissza az állandóan nyüzsgő városra. Aztán a mester megszóllította.
- Oh.. Gentes... ezek szerint te is hallottál a történetemről..
Kicsit elkomorodott, de aztán nagy levegőt vett és mégis mesélt egy kicsit.
- Tudomásom szerint... Grievous kísérleteket akart folytatni a padawanokon... valamiféle technikai-biológiai kísérleteket... de ezek csak körvonalai a valóságnak... hisz a padawanokat a Belsuson kiszabadítottuk és Grievous terve nem teljesedett be... és ugye... sajnos két nagyon jó jedit vesztettünk el...
Az utolsó mondat után elfordult a többiektől, ezzel lezártnak tekintette az ő történetét. Nem szívesen emlékezett vissza, és túl sokszor mesélte már el töviről hegyire a történetét ahhoz, hogy heves érzelmek nélkül tudjon emlékezni.

[Codi Ty]

Az utazás kezdett egyre unalmasabbá válni számára, most hogy már storyzgattak is, és nem tud egy értelmes témát feldobni. Fénykardját lekapcsolja, majd megnézi, hogy elég fényes-e a fémrésze. Aztán nagy levegőt vesz és sóhajt egyet.
- Vos mester... nem utazunk már túl régóta...
Fordul a tapasztaltabb mesterhez, majd végignéz a velük lévő klónokon. Elmosolyodik, majd keres magának egy ülőalkalmatosságot, amit meg is talál fegyvertároló ládákon. Egyik lábát felteszi és térdét magához húzza.
- Nem lenne szabad ennyit késlekednünk...

[Ten Necht Nal-Zatth]

Ten tekintetével követte Codi-t, míg az fel nem teszi a kérdést.
-Ahogy nézem, nem haladunk olyan gyorsan... Talán ez téveszt meg... Egyébként pedig olyan nagyon közel nincs. Az út maga pedig úgyis több óra, talán nap. Felesleges ezen filozofálni.-Vette át a válaszadás feladat egy részét Vostól, közben néhány félõ lépéssel a lovag mellé lépdelt.
-Remek lesz. Egy padawan, egy lovag, akit valaki után küldtek, és a padawan mestere.

[Codi Ty]

- Nem szeretem, ha egy út túl hosszú... nincs ennek a hajónak hiperhajtóműve?... vagy legalább valami hajtómű...
Kérdőn az egyik klón-parancsnokra néz, persze nem teljesen komolyak a kérdései. Aztán választ sem várva a hozzá beszélő padawanra függeszti tekintetét.
- Hát népszámolni az tudsz...
Elvigyorodik, majd mikor az félőn ( ) közelebb ér, észreveheti, hogy a togruta milyen érdekes arcberendezéssel bír. A vörös szín és a fehér kontrasztja, akár egy riasztó; az éles, kicsi fogak pedig még dobnak egy lapáttal a elrettentő kinézethez - persze a maga nemében Codi Ty egzotikus és szép.

[Quinlan Vos]

Vos rámolysojog a Togruta Jedire majd Tenre vigyorok.
- Hamarosan megérkezün a Dokkba. Ranciss mester már várni fog minket Gerox parancsnokal a dokkba. És a Ghéton kipurgáljuk egy éjszaka alatt a Szeparatistákat.

[Valar Threvorn]

A jedi templom felõl egy kissé rozzant állapotban lévõ Delta-7-es közeledik õrült sebességgel.Tudja,hogy a megengedettnél jóval gyorsabban megy,de utól kell érnie Codyékat...Érzi,hogy itt vannak még.Kezét az Erõ vezérli.Összehúzza szemöldökét.Egyenesen a dokkok felé repül.

[Ten Necht Nal-Zatth]

Ten elmosolyodott, látva mestere önbizalmát... És annak fajából eredendõen tudta, hogy Vos állítása nem áll távol a jövõ eseményeitõl.
Leakasztotta övérõl kardját, s biztonságosan megmarkolta. Nagy szüksége lesz kardjára a Ghétón. S már csak azért sem vesztheti el, mert építésekor mondhatni apja lelkét építette szablyájába.
Kinézett a LAAT-ról, le a városra. Már valóban közel voltak céljukhoz... Néhány ismerõs épületet vélt felfedezni.

[Codi Ty]

//Haladjunk //

A LAAT idõközben közelíteni kezdett a dockokkhoz. Az út így is végtelennek bizonyult, Codi Ty gondolatai el is kalandoztak, valahova a Jedi templom falai közé. Miközben tekintete semmitmondóan Ten fénykardján pihent, jómaga a ládájá szélén dobolgatott. Ha ilyen állapotba került, Codi használhatatlanná vált egy zaftos beszélgetéshez - a vegetatív üzemmód nála nagyon közel állt a meditációhoz. De azért éber volt annyira, hogy észrevegye, landolni kezdenek.

// Folytatás a kaszárnya dokkjaiban //

[Sidias Solusar]

Sidias a szállítóhajót fékezve a templom dockja felé irányította bár az még elég távol volt. Damian csendben ült a másodpilóta helyén. Sidias nem találta Saviezzát ... lehet hogy õ már beért as templomba.

[Palpatine]

Egy hatalmas dugóba keveredtél, ahogy a Jedi Templomban haladsz. A sor elején két rendőrhajó kutatja át az űrhajókat. Rengeteg kérdés merül fel benned, hogy mit kereshetnek a rend őrei a központi sugárúton. A melletted várakozó fekete, sötétített ablakú hajó hirtelen lehuzza a rolóját. Egy páncélos, fél szemű zabrak mutatja, neked, hogy tekerd le az ablakodat, mivel ejteni akar neked pár szót.

[Sidias Solusar]

Sidias próbál megfelelõ helyet találni a továbbhaladás érdekében, de ez abban a helyzetben lehetetlen. Mérgesen a mûszerfalra vág, majd körülnéz és észreveszi a sötétített hajót és a benne lévõ Zabrakot. Sidias a mûszerfalon benyomja a mellette lévõ szûk ablakot záró, nyitó gombot. Az ablak sziszegve elmozdul a helyérõl, és oldalra csúszik a sínben. -Mit akar? -kérdezte Sidias közönbösen.