Post by Mace Windu on Mar 18, 2006 12:25:43 GMT 1
A huttok kincse.
Tekintélyes méretû hold, mérete egyharmada a Nal Huttának, a holdat hajóroncsok ölelik körül, a többségük kiégett, vagy szitává lõtt és már évtizedek óta ott lebegnek a hold körül. Magát a holdat erõs energiapajzs veszi körül, mivel a hold gazdagsága vonzza a hívatlan látogatókat. A holdfelszínt szinte teljes egészében épületek borítják, magas csúcsos tornyok meredeznek az ég felé, az egész olyan, mint egy miniatûr Coruscant. Azonban a látszat csal, a Nar Shaddaa legfelsõ szintjei leginkább Coruscant legmélyebb bugyraira hasonlítottak. Itt még az égbolt sem biztató, barnás színével minduntalan arra ösztönözte a határtalan kékhez szokott jövevényt, hogy lekapja nem létezõ napszemüvegét. Ebben az égi pocsolyában fürdik a Nal Hutta, kövéren és lomhán, mint azok a lények, melyek otthonuknak nevezték. A holdon két éjszaka van, az egyik mikor a hold adott része elfordul a naptól, a másik pedig akkor, amikor a Nal Hutta napfogyatkozást okoz. A bolygó iszonyatos méretébõl adódóan a teljes napfogyatkozás akár órákig is eltarthat.
Nar Shaddaa egy holdkórós által tervezett háromdimenziós kirakójátékra hasonlít leginkább. Légi járdák szövevényes sokasága és meredek rámpák kötnek össze minden épületet mindegyikkel. Tucatnyi világ építészeti stílusa tolong egymás mellett, ügyet sem vetve a másikra. Kupolák, tornyok, boltívek, hatalmas kockák, parabolák, a formák rengetege elszédíti az embert, a falakra festett szövegek némelyike akár több emelet magas is lehet.
A nagyobb épületek jelentõs részét évtizedekkel ezelõtt korábban építhették, mikor Nar Shaddaa még jó nevû üdülõhely volt, ahová a galaxis minden részébõl érkeztek a gazdagok kipihenni a kredithajhászás fáradalmait. Az egykoron fényûzõ luxusszállókat kifosztották, és nyomortanyákká degradálták. Az utcák és sétányok folyamatosan ki voltak téve a felsõbb szintekrõl alázúdított hulladékok záporának, a levegõ pedig legalább annyira bûzlött, mint a Nal Hutta mocsarai. A megszámlálhatatlan faj ételeinek illata állandó harcban állt a csatornák bûzével, a halálos fûszerek és egyéb drogok szagfelhõivel. Az ûrjármûvek elhasznált hajtóanyagainak füstje mindenütt jelen volt akárcsak maguk a hajók. A szállodák és kaszinók egy része még mindig mûködik, fõleg azok, amelyek a Hutt Lordok kezében vannak. Az utcák tömve vannak lehajtott fejû, egymás tekintetét kerülõ járókelõkkel. Itt állandó a nyüzsgés, hatalmas transzgalaktikus teherhajók, Hutt gengszterek yachtjai és korvettjei, zsoldosok, fejvadászok, kalózok viharvert bárkái, utasszállítók tucatjai járkáltak ki-be. A Nar Shaddaa felszíne mérföldmagas tornyok és dokkállomások egymásba fonódó hálómintáját mutatja, mindez évezredek alatt alakult ki. Az egymásra épülõ raktárak, javítómühelyek régi utakkal voltak összekötve, amelyek az egész holdat átszelték, kanyonok fölött haladva át az élettõl nyüzsgõ részeken, majd lefutva az izzó mélységekbe, ahol mindenféle alfajok tengõdnek a magasból lehulló szeméten.
Minden fajnak, megvan a saját szektora, amelyet megpróbál a saját képére formálni, és ez hol sikerült, hol nem. A Koréliaiak például eléggé kézben tartották a helyzetet a saját szektorukban, a szerencsejáték bevételük fontos részét képezte. Minden faj szabadon járhatott az itt fényesen kivilágított utcákon, nézelõdhetett, ehetett, ihatott kedvére, valamint elveszthette a pénzét a szabakasztaloknál. Nem volt ritka a pisztolypárbaj vagy a fejpénzes gyilkosság, a kisszerû lopásokat pedig nagyvonalúan elnézték errefelé. De volt egy íratlan törvény itt, a Koréliai szektorban, amit a kikötõirányitás is megerõsített: Ha bajt akarsz csinálni, csináld valahol másutt.
