Egy hatalmas teherszállító roncsai //Czar "bázisa"

[Czar]

Egy mára már felismerhetetlen ûrhajóroncs. Legnagyobb része a homoktenger alatt van. Benne alakította ki lakhelyét/búvóhelyét Czar a volt gladiátor. Most az ûrhajó még használható részeinek eladásával foglalkozik.

[Czar]

Kuka a robtom, akit az ûrhajóm vezetésével bíztam meg, fertõzõ betegséget hordozó hullák szállítását hagytam rá. A hullákat egy lakatlan bolygóra szállítattam, Hooth nevû bolygóra küldtem, melyet nem régiekben fedztek fel, és egyelõre még lakatlan.
Én nagy magányomban tovább keresgéltem, a még megmaradt alkatrészek közöt. Pár irányító egység maradt , melyeket eltudtam rögtön szállítani , a többire még ráfért egy kis javítás. Lasan felpakoltam siklómra, és célbavettem a legközelebbi várost.

[Czar]

Vissza is értem a saját bázisomra, hozzáláttam a z alkatrészek javításához, de nem volt igazán kedvem, így lefeküdtem. Alaudni nem tudtam, de támadt egy nagyon jóötletem, hogy mi lenne ha, valami értékesebbel holmik szállításával kereskednék , vagy legalább annak tűnő dolgokkal...

[Czar]

Drága kis robotocskán valahogy nem akart nagyon jelentkezni , lehet azért mert kicsit nagyon megszidtam. De én egy szedi-vedi robottál aztán nem vagyok hajlandó bocsánatot kérni, csinálja, ami adolga és ne feleseljan. Körülnéztem az űrhajón van e a még megmaradt rakományból valami, amiből viszonylag sok van, és értékesnek lehet feltüntetni. Volt ott valami furcsa drágakövelknek látszó sötétvörös kristályok, melyekről kiderült, hogy egyszerűen valmi kiömlött folyadék kikristályodása, amely a sötétben és az itteni környezet hatására lassan párolgottel, és így nagy kristályok maradtak utánna.
Ebből nehiszem, hogy megtudnák élni.- gondoltam.
További keresgélés után fegyveralkatrészekre bukkantam , vagy legalább is annak tűntek. Mindet összegyűjtöttem, hogy mire megérkezik az a fránya robot rögtön útnak tudjam indítani.
Munkám végeztével újra lefeküdtem.

[Czar]

Mire sikerült kialudnom magam, addigra jelentkezett a robotom, kuka, hogy minden rendben van, és pár órán belül vissza is ér az én kis támaszpontomra.
De ekkor fura hangokat hallotam. Kimásztam az ühajóból , és láttam , hogy pár buckalakó itt tétlenkedik a bázisom körül. Szerencsére nem vettek észre. Nagyon boldog voltam , hogy a megmaradt védelmi ágyúkat még pár hete megjavítottam, és hogy voltam olyan lusta , hogy nem adtam el. Így bekiabáltam nekik , hogy vegyenek észre.
De ezek persze nem tudták , hogy kivel van dolguk, a védelmi ágyúk persze bekapcsoltak, és megsemmisítették az adott célpontot...

[Czar]

Pár perc sem tel el máris megjött a kuka. Megjavíttatam vele a többi biztonsági cuccot is a bázisomon, hogy kfogástalanul működjenek, ha hasonló estek történnének.
Énaddig , hogy ne fecséreljem az időt felpakoltam az űrhajómra a fegyveralkatrészekkel.
Beindítottam a hajtóműveket és vártam, hogy beszáljon a robotom.
Mikor már minden megvolt, hogy indulhassunkegyszercsak valami nagyon különös dolog történt, egy hatalmas katonai űrhajó ment el felettünk. Vagyis annak tűnt. Persze én nem ismertem eléggé az űrhajójat, mivel nem szoktam sokat eljárni, az űrbe , hátha még valaki felismer, inkább vártam mostanáig.
Visszatérve a nagy csatahjónak tűnő objektumra, za egészről csak annyit tudtam, hogy valami háború van, valami egész nagy. Na de nekem nagyon is minegy volt , mivel én csak kereskedő vagyok. De legalább jobb pénzért eltudom adni a fegyveralkatrészeket.
Felszáltunk, hogy kövessük az űrhajót. De az addigra eltűnt.
Biztos valami lopakodó féle lehetett.