Mygeeto utcái

[Luam Mold]

Itt vannaka járókelők, itt végzika bolygó lakosai, és az ide jövők, ügyes bajos dolgaikat. Általában nem szokott probléma lenni.

[Luam Mold]

Luam már órák óta kérdezősködött, és bevásárló központokba bement, hogy kérdezősködjöna barlang után. Itt minden ember pökhendi, és gazdag. Általában ilyen helyeken járt, és mindenkit leszólított akit normálisnak vélt.
~Ez hihetetlen, órák óta kérdezősködök, és nem találtam olyan embert, aki képes lenne engem útba igazítani!~gondolja fintorogva a zabrak, majd gondol egyet, megvár egy arra járó űrtaxit, és beül.
Kinyítja ajtaját, behuppan a meleg székbe.
-Hová lesz?-mondta a rodiai férfi, aki tudott közös nyelven beszélni.
-A Novei kristálybarlangba!-mondja a zabrak, majd a következő pillanatban kint találja magát a taxiból. A rodiai kikiállt.
-Szórakozol te velem, suhanc, őrült jedik!-értetlenkedik a férfi, majd tovább hajt, egészen addig, míg el nem éri a következő kuncsaftot.
~Egyszerűen lehetetlen, hogy itt senki enm tud a barlangról, itt nincsnek jedik?!-kérdi magától felháborodottan.~Ez lehetetlen...egyszerűen...szóval na!~gondolkodni kezd, megdörzsöli párszor állát, majd körülnéz.
~Egy koldus!~villan az agyába, amikor észrevesz egy kéregetőt, az egyik multi reklámtábla alatt. A reklámtábla nyújtott némi menedéket számra, így oda bújt be.

[Luam Mold]

Luam odasétál, kikerül pár ember, majd leszólítja a férfit.
-Hé, maga...szeretne tőlem pár kreditet?-a férfi értetlenkedve ránéz, majd bólint. Elég félénk. Ruhája szakadt...bajsza, és nagyra nőtt szakálla piszkos.
-Na hát akkor kérem, tud valamit a Novai kristálybarlangról?-kérdi Luam, majd behunyja aszemét, mintha már tudná a választ...-nem-...erre gondolt. De nem ez történt. A fickó szeme felcsillant, és ragyogó kékké változott.
-Maga...maga egy jedi?-kérdia férfi, majd mintha nosztalgiázna, behunyja szemét, arcán kétely tükröződött.
Luam teljes fényében ragyoott a holdfényben, és a sűrűn egymás mellett álló lámpák megvilágították barnás arcát.
~Mit érdekli őt ez, és én miért mondanám meg...!~gondolkodik, de rájön, hogy mit árt azzal, ha ezt megmondja ennek az öreg szegény koldusnak.
-Igen, Zabrak Jedi vagyok, a Jedi Templom valahai tagja!-mondja büszkén, eza pillanat elég megható volt számára.

[Luam Mold]

A férfi, avagy a koldus arca széppé változott, mintha nem ugyanaz az ember volna. Luam nem volt benne biztos, de tudta, hogy az Erő akarta, hogy találkozzanak. Mint ahogy abban sem volt biztos, hogy a férfi szemében egy könnycsepp leledzene.
-Ne várj, tudom mire gondolsz...igen sírok...!-azzal felállt, és kezet nyújtott. A férfi, nem is volt olyan nyeszlett, mint amilyennek látszott.
-Doffen Jedi Mester vagyok...a Jedi Templom egyik nagy nevú tagja...voltam!-bicsaklik meg a hangja. A zabrak kinyújtja nyelvét, eltátja száját, és észre sem veszi mit csinál.
~Jesszusom, ez Doffen mester?!~gondolja, de Doffen egyből érzi a gondolatát.
-Igen, én vagyok az...száműztem saját magamat, mert a harmadik padawanomat vesztettem el..nem érdemeltem meg a mesteri címet!-mondja a férfi, és szemében ismét könny csordul.
-Az egész Templom siratott, azt hittük meghaltál, mindeki azt hitte, talán Yoda is!-mondja Luam nagyon jó kedvvel.
-Nem élek, de soha többé nem térek vissza!-mondja szomorúan.

[Luam Mold]

A férfin látszott a kétely, és örült a jedinek, akivel véletlen találkozott. Egyszerűen érezte a koldusban az Erőt, mostmár tudta, hogy ki ez az ember, és milyen sorsra jutott.
~Nem gondoltam volna, hogy egyszer itt találkozok Doffennel!~gondolta magában, madj egyszerűen elrejtette gondolatait a mester elől. Nem akarta, hogy minden halljon.
-Ő... az a helyzet, hogy én is bújdosok, féltem visszatérni, velem is ez a helyzet mester...egyedül élek, csak egy kis droidom van, akit igazán szeretek!-mondta mosolyogva.
-Nem, kedves padawan, nem lehet semmi, amit birtokolsz, egy jedi soha nem...nem birtokol!-mondja de megbicsaklik a hangja.
-De már nem beszélhetek, nem taníthatok, nem vagyok Jedi Mester, csak egy remete!-mondja szomorúan. Luam elmosolyodott.
-Mester, ez nem így van, ha akarsz, visszatérhetsz, nekem már nem így áll a helyzet, teljesen elkülönültem a jediktől, már bújdosok, és élem a magam életét. De, természetesen szeretném még tanulni!-célozgat a mesternek, és arra vár, hogy felajánlja szolgálatait.
-Szóval a Nova Barlangba igyekszel!-mondja a mester, majd rákacsint Luamra.
~A fenébe azt hittem, tanít egy picit...lenne mit kitanulnom, örülnék ha megtanítaná a trükköket az erővel..szükségem lehet rá!~gondolja, de válaszol inkább a mester kérdésére.
-Igen oda, talán tudod merre kell menni Doffen mester?-kérdi Luam, majd mostmár rádöbben, hogy ezért jött valójában.
~Na, ha a mester nem szól, akkor végül elfelejtettem volna, hogy miért is jöttem igazából, jajj remélem nem lett szenilis, vagy bantha!~gondolja viccelődve, érdekelte a téma. Elképzelte a mestert úgy mint egy banthát.// //

[Luam Mold]

-Persze hogy tudom, de errefelé nem kedvelik a jediket, ezért lapítva juthatsz oda... de várj veled megyek!-mondja a mester, egy kis kaladra vágyva.
-A régi fegyverem már nincs meg, így fénykarddal nem tudok harcolni, de rengeteg az utonálló arra felé. A barlan g egy rejtett kis zúgban van, az erő oda vezeti majd kezedet ifju Luam!-mondja a mester, majd ráteszi Luam vállára a kezét.
~Ilyen jó ember, mindig is szerettem, és kigyúnyolom!~nevet egy utolsót, de aztán befejezi.
-Rendben mester, akkor leintek egy taxit!-mondja, majd meg is teszi. Beszállnak, majd jött a szokásos kérdés.
-Hová lesz uraim, hééé...koldusokat nem szállítok!-mondja a taxis, de hamar bedugul. A mester legyezőként vezeti el a férfi szeme előtt tenyerét, és megszólal.
-Valóban, jedik vagyunk...te mostantól barátja vagy a jediknek...hmmm...és elvezetsz minket a Nova Kristálybarlangba!-mondja a mester, majd beszáll az engedelmeskedő taxis járművébe.
-Igen, jedik vagytok, barátotok vagyok, elvezetlek titeket a Nova Krsitálybarlangba!mondta engedelmeskedve. A mester hozzátette.
-És ingyen!-mondta, majd leült.
-Teljesen ingyen!-mondja a férfi, és beindítja a járművet, és már száguldanak is a célterületre. Közben eszmecserét folytat a két jedi.

[Luam Mold]

Megszólal a mester.
-Azóta változott valami a Templomban?-kérdi.
-Nem nagyon, senki nem akart változást, Yoda mester kis reformot vezetett be, mostantól többet tanul egy átlagos younglung, mint eddig. Nagyobb a terhelés, és így erősebb jedivé válnak.-mondja átlagos arcal Luam.
-Értem, és mondd csak el nekem, miért mentél el?-mondja a mester.
~Jajj, most egy rossz helyen tapogatózik...ezt nem mondhatom el!~gondolja, és pár könnycsepp is megjelenik a szemében.
-Nem mondhatom meg mester, sajnálom, közel kerülnél a sötét oldalhoz..!-mondja ezzel védekezve.
-A sötét oldal örök, nem tudsz neki ellenállni, hacsak ki nem tisztítod az elméd, ifju padawan...!-mondja a bölcs mester.
-Elmém tiszta, ne kormozza be, sokszor áltam már ellen neki, nem fog elragadni, külön behatás nélkül nem fog!-mondja kemény hanggal, és elszántan. A mester látta, hogy ilyenkor nem szabad piszkálni így témát váltott.
-Yoda mester remek tanítód volt, én vállaltalak volna el ha...itt is vagyunk!-mondta a férfi, miközben kissé örült, hogy a kínos helyzet elkerülésre került.

[Luam Mold]

Luam visszatért a járművel, és leparkolt egy elhagyatott helyen, hogy véletlenül sem akadjanak nyomára. Annyira ideges ha valaki hozzászól, alkalmazza az újonnan tanultakat. Szerencsére egyáltalán nem kötöttek bele. Eljutott addig a pontig, ahol a koldussal találkozott. Hűlt helye volt. Erőt vett magán, és elindult a dock irányába.