Sith Akadémia

[Jabba Desilijic Tiure]

A kardot támadva szintén nem jutottál eredményre. Ez már kezdett idegesíteni, de aztán eszebe jutott, hogy logikus, hogy ha valaki a Korribanra jön, biztosítja magát a Sötét Jedikkel szemben. Erre szolgálhat a cortoisis bevonat a weequay kardján. De a csapásoddal annyi eredményt elértél, hogy hátrálásra kényszült.
Közben a Sötét Jedi is feltápászkodott, és újra neked ugrott. Érezted, hogy kénytelen leszel valami ötleteset tenni, különben ezek ketten lassan végeznek veled.

[Qiu'vor Tes]

A fiú dühe egyre nôtt, már alíg tudott ésszerüen gondolkodni. Csak azt érezte, hogy ölni akar. Annyira azért nem vakította el a harag, hogy nem essen le neki, hogy elôbb a Jedit kell kiiktatnia hisz a Weequay nem Erôhasználó, vagyis a pajzsával együtt is kevesebb veszélyt jelent rá nézve.

Qui'vor elugrott a Sötét Jedi elôl és távolabb futott. Mikot volt egy megnyugtató távolság közte és két ellenfele közt az Erôvel kihúzta a Weequat lábát, hogy az leesen majd a Jedire rontott. A Makashi stílusra jellemzô pontos vágások sorozatát indította meg felé. Leginkább a férfi nyakát célozta mindkét oldalról.

[Jabba Desilijic Tiure]

A vágások elől az ellenfeled könnyedén kitért, de aztán meglepő mozdulatsort tett: felugrott a levegőbe, majd leesvén az erővel felgyorsította a mozgását, és a csarnok másik végéig rohant. Ott felemelte a kezét, és a weequay holtan esett össze. A Sötét Jedi elmosolyodott:
-Felesleges volt, fel lehetett használni ellenem.
Miközben te meglepődve bámulod szinte teljesen értelmetlen tettét, ő egy hatalmas darabot tör le a csarnok falából, és feléd hajítja.

[Qiu'vor Tes]

Qui'vor megrôkönyödve bámúlta a Sötét Jedi nem várt tettét. Már csak arra eszmélt fel, hogy egy hatalmas darab a csarnok falából felé repül. A fiú nem veszítette el a fejét, egy Erôugrással a mozgásban lévô méretes faldarabra ugrott majd onnan egyenesen a Jedi felé vetette magát. Mivel kihasználta, hogy fentrôl indíthatja a támadást egy szép és jól átgondolt csapást intézett kicsit jobb oldalasan ellenfele felé.

[Jabba Desilijic Tiure]

Ellenfeledet ismét megsebesítetted, miközben elugrott előled. Ám ezúta viszonozta a vágást, ami azonban csak súrolt, mégpedig a karodat. Egy pillanatig hatalmas fájdalmat éreztél, majd mindent elfedett a Sötét Oldal pusztító ereje.
Ám ezt a pillanatnyi gyengeségedet kihasználta, és egy pontos rúgással az álladat célozta meg. A rúgás talált, és a fénykard kiesett a kezedből, és te a földre kerültél. Fölötted pedig ott magasodott ellenfeled alakja, aki a halálos csapást akarta rádmérni..

[Qiu'vor Tes]

Qui'vor nem pánikolt be kiszolgáltatott helyzetében sem. Az Erôvel kirántotta ellenfele lábait majd talpra szökkent és kardjához rohant. Ismét aktiválta annak egyik végét és szinte azonnal a földön heverô Jedi-hez ugrott. Kétkézre fogta fegyverét és egy gyors, erôteljes döféssel ellenfele fejét célozva próbálta eldönteni a csata végkimenetelét.

[Jabba Desilijic Tiure]

A földön fekvő férfi nem tudott elég gyorsan reagálni, így a penge a fejébe nyomódott. Ő még egyszer haldokolva ordítani kezdett, de aztán kiszenvedett.
Fejedbe beáramlott a győzelem mámora, és a Sötét Oldal ereje. Végiggondoltad a harc minden egyes részletét, és arra a következtetésre jutottál, hogy könnyű csata volt, hiszen nem volt komoly ellenfél. Igaz, néhányszor volt néhány kellemetlen lépése, de összességében nem volt túl jó. Az ő holttestét átkutatva viszont egy érdekes dogot találtál a szokásos kis apróságok mellett: egy fecnit, melyen néhány feljegyzés volt olvasható, arról, hogy a Korribanon található Hallern-uden Weyner Sötét Jedi Mester, és Sith tanítvány holkronja, mely eddig ismeretlen tudást tár fel az arra kíváncsiak előtt. Ez azonnal felkelti az érdeklődésedet, hisz a te célod is az, hogy minél nagyobbá várj az Erőben, hogy minél nagyobb hatalomra tegyél szert.

//Remélem, a holokronos kaland elég jó kezdőötletnek..//

[Qiu'vor Tes]

Qui'vor büszkén nézett a halott Jedire majd gonosz mosollyal arcán átfutotta a fecnin olvasható feljegyzéseket. Nagyon érdekelték az ott talált információk, hisz tudta semmi sem lehet jobb tanítója mint egy volt Sith tanítvány tudását rejtô holocron. Remélte, hogy ez nem csak átverés és tényleg valahol a bolygón van a keresett tárgy.

~Remek lenne megtalálni. -gondolta magában

Ezután újra és újra elolvasta az irományt hátha rájön valami rejtett utalásra a holocron pontos hollétével kapcsolatban.

//Tökéletes! ;D //

[Jabba Desilijic Tiure]

//Szuper//
Az iromány elolvasása után nem jutottál sokkal előbbre, talán csak annyit tudtál meg, hogy a holokron a Sith Templomban van. Magadban persze szitkozódni kezdesz, hogy minek kell elrejteni így, de nem tehetsz ellene semmit. Az egyetlen lehetőség az, hogy átkutatod a templomot, ami hosszú ideig fog tartani.
Már lassan nekiállnál a keresésnek, mikor egy csengő női hangot hallassz magad mögül.
-Lám, elintézted a szerencsétlent. Úgy kellett neki, nem akart együttműködni. Remélem veled meg tudok egyezni abban, hogy segítsük egymást annak az átkozott holokronnak a megtalálásában.

[Qiu'vor Tes]

Mikor végre feladta, hogy újabb információhoz juthat a holocronnal kapcsolatban és nem olvasta el többször a fecnit egy nô szavaira lett figyelmes, melyek a háta mögül érkeztek:

-Egy szerencsétlen bolond volt! -jegyezte meg hátrafordúlva- Ismerted ôt? -kérdezte morcosan- Lehet szó arról, hogy segítsük egymást de ehez feltétlenül elvárom, hogy most elmond amit tudsz errôl az egészröl!

Qui'vor valójában nem bízott a furcsa idegenben de minden információra szüksége volt és a segítség sem ártott ezen a különös, ámulatba ejtô helyen ezért nem támadott rá hanem inkább beszélgetni kezdett vele.

[Jabba Desilijic Tiure]

Amint megfordultál, egy kápráztatóan gyönyörű lány állt veled szemben. Mélyen kivágott ruhája elég jó sejtette bájait, de nem mutatott ki semmit nyíltan. Nyilván a csábítás mestere volt, és tudását elkezdte rajtad is bevetni. És ha mindig ilyen lesz, nem biztos, hogy ellen tudsz állni..
-Jólvan, mindent megtudsz amit csak akarsz..a holokront keresem, de a veszélyek alapján nem akarok társ nélkül nekiindulni. Sok mindent tudok, de csak azután mondom meg, hogy megtudom, beleegyezel-e?
Nyilván dörzsölt játékos, nem bíz semmit a véletlenre.

[Qiu'vor Tes]

-Rendben! Természetesen beleegyezem! -felelte látszólag ridegen- Sosem árt egy társ... fôleg egy ilyen helyen.

Bár igyekezett a legkeményebb arcát mutatni, valójában magával ragadta a nô szépsége. Szerette a nôkben ha nem mutatnak meg mindent de mégis sejtetnek valamit bájaikból.

[Jabba Desilijic Tiure]

A nő hanyagul bólintott, majd megszólalt:
-Nagyon helyes. Akkor most monnd el, hogy te mit tudsz, és én is elmondom mit tudok.
És szavai bizonyítására elővett egy papírtekercset, mely igen öregnek tűnt. Aztán kíváncsian rádnézett, és várta, hogy mit mondasz el neki.

[Qiu'vor Tes]

Qui'vor-nak nem nagyon tetszett, hogy a nô diktálja a szabályokat de végül mégis belement:

-Legyen hát! -kezdte közelebb lépve- Annyit tudok, hogy valahol az akadémián van Hallern-uden Weyner Sötét Jedi Mester holocronja. A mester Sith tanítvány volt és az említett holocron soha nem ismert tudást rejthet. Nagyjából ennyi. Most te jösz! -fejezte be szigorúan

[Jabba Desilijic Tiure]

A nő bólintott.
-Szóval semmit nem tudsz. Értem. Én ennél többet tudok.
Megköszörülte a torkát, majd belekezdett a beszédébe:
-A történet úgy kezdődött, hogy Weyner Sötét Jedi mestert kiválasztotta egy Sith, hogy a tanítványa legyen. Weyner természetesen nem ellenkezett, de tudta, hogy kettejük közül valamelyik meg fog halni, így aztán az addig felgyülemlett hatalmas tudását elkezdte egy holokronba rejteni. Sith Tanítványként is folytatta ezt a szokását, így sok Sith praktika is van a holokronban. Mikor úgy érezte, elég tudást halmozott fel, idejött a Korribanra, ahol az egyik elhagyott csarnokban rengeteg védelmi eszköz készítése után elrejtette a holokront. A védelmi eszközök leírása meglehetősen homályos, így nem tudhatjuk, milyenek, amíg nem találju magunkat szembe velük. Na, de az a lényeg, hogy miután Weyner elrejtette a holokront, megtámadta mesterét, aki azonban legyőzte őt. Így a holokron titka örökre etűnt volna, ha Weyner nem gondoskodik egy leírásról a későbbi nemzedékeknek. Hogy miért írt leírást, azt nem tudom, de a lényeg az, hogy a kezemben van, és megtalálhatjuk.
Ezzel befejezte a történetét, és a csarnok némaságba burkolózott. Mindketten végiggondoltátok, hogy mit is jelent ez. Aztán a lány, mint akinek hirtelen jutott valami az agyába, megszólalt:
-Nézd, tudom, hogy mindketten magunknak ajánljuk a holokront, így egyikük sem lehet biztos abban, hogy a másik nem öli meg, miután megtaláltuk azt. Így aztán mit szólnál ahhoz, hogy ha végleges szövetséget kötnénk? Olyanra gondolok, hogy mindketten minden tudáson megosztozunk, így egyforma erősek leszünk, és nem kell félnie egyikünknek a haláltól.