Post by Mila on Jul 8, 2006 21:27:58 GMT 1
A caldani nõ számára is biztosítottak egy szenátori lakrészt. Mila ragaszkodott hozzá, hogy a lehetõ legegyszerûbb legyen, és ha egy mód van rá ne túl magasan. Hiába, nem tudott még hozzá szokni Coruscant hatalmas építményeihez, és a magassághoz.
Végül a 44. szinten, a Szenátus épületéhez közel kapott szállást.
Az egyszerû, mégis kényelmes kialakítású lakosztály rögtön elnyerte a kékbõrû nõ tetszéset.
CC-17 korábban Mila összes (kevés) holmiját elhozatta, és el is rendezte, így mikor a szenátusból a légitaxival megérkeztek, a szenátornõnek már csak a pihenéssel kellett foglalkoznia.
Azaz kellett volna, de még várt rá egy elkerülhetetlen, és nem túl lelkesíõ feladat. Be kell számolnia a Vének Tanácsának a szenátusi ülésen történtekrõl, és vállani a felelõsséget...
Leült az egyik puha kanapéra a majd holokomon keresztül felvette a kapcsolatot bolygójával. A nõ elõtt egy másik, idõsebb caldani asszony jelent meg.
- Üdvözöllek Araa!
- Üdv leányom. Tudunk a döntésedrõl. Sokan úgy gondolják a tanácsban, hogy meggondolatlan voltál, de a többség megérti miért kértél védelmet. Danup nem érti meg, hogy ha az elszakadás mellett döntünk, szabad prédává váltunk volna mindenki számára.
Mila szívérõl nagy kõ esett le. Nem remélte volna, hogy Araa mellé fog állni, fõleg, hogy Danup erõteljes érvelései általában egy irányba szokták terelni a tanácsot.
- Örülök Araa, hogy megértettél. Valóban nem sok választásunk maradt. Vagy elfogadjuk a klónkatonák jelenlétét és a köztársaság védelmét, vagy magunkra maradunk, és ha szeparatisák valóban támadnak vagy melléjük állunk, vagy elpusztulunk. Úgy véltem, és most még inkább úgy gondolom, csak a katonák jelenlétével kerülhetjük e a nagyobb bajt.
- Jól látod gyermekem - felelte az idõs asszony - lehet hogy már a katonák jelenléte is elég lesz a szeparatisták elilyesztéséhez. Bízom benne, hogy több száz éve háborútól mentes világunk ugyanolyan békés maradhat a következõ pár száz évben is - mosolyodott el Araa bátorítóan.
Mila bólintott, és halvány mosolyféle jelent meg az arcán.
- Én is remélem. Hamarosan újra beszélünk, ha már tudom, mikor kell számítanunk a köztársasági csapatok érkezésére.
- Jól van, vigyázz magadra! - mondta búcsúzásul Araa, majd a holokép eltûnt.
Mila nagyot sóhajtott és hátradült a kanapén. CC-17 pedig megállt mellette, kezében egy tálcán csészével.
- Egy teát? - kérdezte az ezüstös droid nõies géphangján.
- Köszönöm SzíSzí - vette el Mila a kedvenc jázminteájával töltött ivóalkalmatosságot, és végre átadta magát a pihenésnek.
Végül a 44. szinten, a Szenátus épületéhez közel kapott szállást.
Az egyszerû, mégis kényelmes kialakítású lakosztály rögtön elnyerte a kékbõrû nõ tetszéset.
CC-17 korábban Mila összes (kevés) holmiját elhozatta, és el is rendezte, így mikor a szenátusból a légitaxival megérkeztek, a szenátornõnek már csak a pihenéssel kellett foglalkoznia.
Azaz kellett volna, de még várt rá egy elkerülhetetlen, és nem túl lelkesíõ feladat. Be kell számolnia a Vének Tanácsának a szenátusi ülésen történtekrõl, és vállani a felelõsséget...
Leült az egyik puha kanapéra a majd holokomon keresztül felvette a kapcsolatot bolygójával. A nõ elõtt egy másik, idõsebb caldani asszony jelent meg.
- Üdvözöllek Araa!
- Üdv leányom. Tudunk a döntésedrõl. Sokan úgy gondolják a tanácsban, hogy meggondolatlan voltál, de a többség megérti miért kértél védelmet. Danup nem érti meg, hogy ha az elszakadás mellett döntünk, szabad prédává váltunk volna mindenki számára.
Mila szívérõl nagy kõ esett le. Nem remélte volna, hogy Araa mellé fog állni, fõleg, hogy Danup erõteljes érvelései általában egy irányba szokták terelni a tanácsot.
- Örülök Araa, hogy megértettél. Valóban nem sok választásunk maradt. Vagy elfogadjuk a klónkatonák jelenlétét és a köztársaság védelmét, vagy magunkra maradunk, és ha szeparatisák valóban támadnak vagy melléjük állunk, vagy elpusztulunk. Úgy véltem, és most még inkább úgy gondolom, csak a katonák jelenlétével kerülhetjük e a nagyobb bajt.
- Jól látod gyermekem - felelte az idõs asszony - lehet hogy már a katonák jelenléte is elég lesz a szeparatisták elilyesztéséhez. Bízom benne, hogy több száz éve háborútól mentes világunk ugyanolyan békés maradhat a következõ pár száz évben is - mosolyodott el Araa bátorítóan.
Mila bólintott, és halvány mosolyféle jelent meg az arcán.
- Én is remélem. Hamarosan újra beszélünk, ha már tudom, mikor kell számítanunk a köztársasági csapatok érkezésére.
- Jól van, vigyázz magadra! - mondta búcsúzásul Araa, majd a holokép eltûnt.
Mila nagyot sóhajtott és hátradült a kanapén. CC-17 pedig megállt mellette, kezében egy tálcán csészével.
- Egy teát? - kérdezte az ezüstös droid nõies géphangján.
- Köszönöm SzíSzí - vette el Mila a kedvenc jázminteájával töltött ivóalkalmatosságot, és végre átadta magát a pihenésnek.
