Post by dzsedi on Jul 12, 2006 19:29:30 GMT 1
A Lightning elegáns ívet szelve kanyarodott le a Coruscant egét zsúfolt sorokban áttörõ pályák egyikérõl a Köztársaságot szimbolizáló hatalmas, leginkább gombára hasonlító épület egyik leszállódokkjába.
Josh már elõre odaszólt Lynnek, aki most csak úgy várta õt, mint ez elõtt a templomnál Ewan.
- Jó reggelt szerelmem - köszöntötte diszkréten a nõ, majd lehellet finom puszit nyomott a férfi arcára. - Megborotválkoztál? Tegnap este miért nem lehetett volna? - kérdezte mosolyogva.
Josh komoly arccal tekintett a fiatal nõre:
- Lyn... el kell mennem Coruscantról, és lehet, hogy veszélyes lesz.
- Oh... - látszott rajta, hogy komolyan letört.
- Ne félj... ha minden jól megy, elkísér az a jedi, akirõl már meséltem neked
- Én akkor is féltelek... kalózok... egyedül mész oda tárgyalni... egy jedi sem mindenható...
- Ne félj... ez a fiú majdnem az - túlzott egyet Josh... szemével minden jedit mindenhatónak látott - remélem velem jöhet. Ha nem ,akkor szerzek testõrséget magamnak, ne félj... d ea lényeg... lehet, hogy sokáig fog tartani.
- Egy hét..?
- Talán hónapok... - szegte le a fejét, majd kezével felemelte Lyn állát - hé... ne búslakodj... igyekszem vissza.
- Vigyázz magadra... van valami, amít itt el kell intéznem, amíg nem vagy itt?
- Igen... távollétemben képviselj a szenátusban... megköszönném.
- Jó - hüppögte a nõ, mire Josh, mivel sem törõdve, szájon csókolta.
- Ég veled - köszönt el tõle, majd visszaszállt a hajójára, mert érezte a zsebében, hogy rezeg a csipogója.
Lyn pityeregve nézte végig, ahogy az aranyosan csillogó hajó a templom felé veszi útját, majd bement, hogy fõzzön magának egy szíverõsítõt... nagyon megszerette ezt az embert... és most féltette.
Josh már elõre odaszólt Lynnek, aki most csak úgy várta õt, mint ez elõtt a templomnál Ewan.
- Jó reggelt szerelmem - köszöntötte diszkréten a nõ, majd lehellet finom puszit nyomott a férfi arcára. - Megborotválkoztál? Tegnap este miért nem lehetett volna? - kérdezte mosolyogva.
Josh komoly arccal tekintett a fiatal nõre:
- Lyn... el kell mennem Coruscantról, és lehet, hogy veszélyes lesz.
- Oh... - látszott rajta, hogy komolyan letört.
- Ne félj... ha minden jól megy, elkísér az a jedi, akirõl már meséltem neked
- Én akkor is féltelek... kalózok... egyedül mész oda tárgyalni... egy jedi sem mindenható...
- Ne félj... ez a fiú majdnem az - túlzott egyet Josh... szemével minden jedit mindenhatónak látott - remélem velem jöhet. Ha nem ,akkor szerzek testõrséget magamnak, ne félj... d ea lényeg... lehet, hogy sokáig fog tartani.
- Egy hét..?
- Talán hónapok... - szegte le a fejét, majd kezével felemelte Lyn állát - hé... ne búslakodj... igyekszem vissza.
- Vigyázz magadra... van valami, amít itt el kell intéznem, amíg nem vagy itt?
- Igen... távollétemben képviselj a szenátusban... megköszönném.
- Jó - hüppögte a nõ, mire Josh, mivel sem törõdve, szájon csókolta.
- Ég veled - köszönt el tõle, majd visszaszállt a hajójára, mert érezte a zsebében, hogy rezeg a csipogója.
Lyn pityeregve nézte végig, ahogy az aranyosan csillogó hajó a templom felé veszi útját, majd bement, hogy fõzzön magának egy szíverõsítõt... nagyon megszerette ezt az embert... és most féltette.