|
Post by Nassain Morden on Aug 6, 2006 11:47:38 GMT 1
Egy gyönyörû, sekély, égkék vizû tengerpart. A látványt még fokozza a homokkal fedett part és a magas trópusi éghajlaton élõ fák. A levegõ tiszta, semmi féle szennyezõanyag sincs benne.
Ekkor egy LAAT hajó robban ki a hiperûrbõl. Viszont ez a LAAT már nem a köztársaság tulajdona, hanem a független rendszereké. Fedélzetén az egyetlen pilóta droidon kívül csak egy sötét jedi tartózkodik, aki nem más mint Nassain Morden. A hajó szép lassan megközelíti a felszínt, majd a pilóta le is teszi a szép tengerparton. Nassain kilépked a gépbõl és beleszagol a friss levegõbe. Az fut át az agyán hogy akár örökre itt tudna maradni. Távol mindentõl és mindenkitõl, csak a sötét oldal lenne és õ! Miután végig gondolt mindent, fejébe csapja csuklyáját és elindul feltérképezni a területet...
|
|
|
Post by Nassain Morden on Aug 13, 2006 11:40:39 GMT 1
A Rancor kölyök üvöltve ront Nassain felé. *Muszály ezt a szép napot elrontanod te undorító dög?* -Gondolja magában a sötét jedi és egy erõlökést indít meg a ragadozó felé, de az mintha megsem érezte volna, rendíthetetlenül menetel Nassain felé. Mikor már csak pár méterre volt a szörny, a sötét jedi úgy gondolta nincs értelme harcba kezdeni, mert ha csak egyszer is hibázik a szörny végez vele. Ezért mikor már elõtte volt az "ellenfél", egy nagy ugrással átugrotta azt. A szörny kicsit meglepõdött a dolgon és hirtelen akart megállni, aminek hála felbukott, de pár pillanat alatt feltápászkodott. Nassain továbbra is övén hagyta kardját, nem kockáztatott, inkább kicselezi továbbra is a szörnyet. Ez be is válik mégegyszer, mert mikor a szörny ismét nekiront, õ átugordja. A Rancor kölyök két trópusi fát üt ki és látszik hogy kezd ideges lenni. Most nem támad Nassain felé, csak áll vele szemben. Ezt az Iktotchi kihasználja és homokot szór a rancor szemébe az erõ segítségével, ami miatt egy gyalázatosat üvölt a szörny és megindul. Nassain ismételten csak átakarja ugrani, de a Rancor tanult az elõzõ kettõbõl, felnyúl és elkapja a sötét jedit. Nassain érzi hogy eljött a vég, itt véget is ért az élete. A kölyök épp harapná le az Iktotchi fejet, mikor egy zöld lézersugár üti át a hatalmas fejet. A bestia egy darabig mozdulatlanul áll, majd kiejti kezébõl Nassaint és kezd elõre dölni. A sötét jedi szemei kikerekednek és hirtelen oldalra fordul párat. Csak a szerencsének köszönhetõ hogy nem lett agyon nyomva és mikor feltekint látja hogy egy LAAT hajó landol a Rancor mögött, aminek pilóta ülésén a droid pilóta ül. Nassain feláll, megfogja köpenyét és elindul a gép felé. -Milyen okból jött ide? -Kérdezi a pilóta droidot. -A jeladója jelzett, én pedig indultam! -Válaszol a droid. A sötét jedi megnézi a zsebében található jeladót, ami tényleg be van kapcsolva. Valószínû valamelyik ugrásnál kapcsolódhatott be. De az a lényeg hogy él. Az iktotchi leül a LAAT szélére és egy darabig még gondolkodik...
|
|
|
Post by Nassain Morden on Aug 14, 2006 21:27:09 GMT 1
A nagy gondolkodás közepette eszébe jut a sötét jedinek hogy a holo alak említett egy Rakata törzset, akikhez el kéne mennie. Eléggé elfáradt a Rancor kölyök ellen vívott harcába, így nincs valami nagy kedve odamennie, de úgy érzi meg kell tennie. Feláll hát, odasétál a pilótához és lediktálja a koordinátákat. -Ne repüljön túl magasan, mert fent rázós én pedig pihenni szeretnék út közben! -Mondja Nassain, amire a pilóta csak egy értem-értemmel válaszolt. A LAAT ajtaja becsukódott, a gép felemelkedett és elindult a Rakata törzs felé. Az Iktotchi reméli hogy egyáltalán van valami leszármazottja a régi Rakata törzsnek, aki útba igazítja a páncéllal kapcsolatban és hogy senki sem fog rátámadni. A LAAT szépen szelte az eget és szerencsére nincs semmilyen szélmozgás így Nassain nyugodtan tud pihenni. Hamar álomba is szenderül a fáradtságtól és eldõl a gép padlóján...
|
|
|
Post by Nassain Morden on Aug 15, 2006 10:44:57 GMT 1
A LAAT egy kis remegéssel ér földet, ami pont elég ahoz hogy a sötét jedi felébredjen. Nassain nagyot nyújtózkodik a gép padlóján, ásít egy nagyot majd feltápászkodik. A gép ajtaja kinyílik és az Iktotchi szeme elé tárul egy kb 200 fõbõl álló Rakata törzs, akik tágra nyíl szemmel nézik az érkezõt. Az egyik nyilván felismeri Nassain-on a páncélzatot és elordítja magát Rakata nyelven, amit a sötét jedi nem ért. Csak annyit fog fel a dologból hogy öröm újongás törik ki közöttük és egy díszes fém mellvértet viselõ Rakata felé tart két õrével. -Üdvözöllek bajnokunk, örülök hogy eljöttél hozzánk...épp idõben! -Mondja a Rakata törzsfõ és meghajol. -Üdv nektek, a nevem Nassain Morden és azért jöttem ide, mert mikor ezt a páncélzatot találtam -mutat végig a páncélon- egy holo Rakata adott néhány koordinátát és azt mondta jöjjek ide. tehát miért is kellett idejönnöm? -Kérdezi a sötét jedi. -Azért kellett idejönnöd, hogy tudd mi mindíg a segítségedre leszünk ha megsérül a páncél. Mert ugye nem sérthetetlen, biztos elmondta a felvétel. -Persze, akkorhát örülök hogy megismertük egymást. -Egyvalamit kérünk a segítségünkért cserébe. Azt hogy most te segíts nekünk! -Én segítsek nektek? De mégis miben? -Kérdezi meglepve Nassain. -Egy ellenséges Rakata törzs támadást indított ellenünk és legkésõbb egy óra múlva itt lesznek. Kérlek segíts minket gyõzni, mert egymagunk nem bírunk el velük. Csak veled bajnok, veled tudunk gyõzni! -Mondja nyomatékosan a Rakata. *Ez nem lehet igaz! Bárhová megyek, csak háborút találok. Lassan kezdem megszokni.* -gondolja magában Nassain- Legyen hát, segítek nektek! Ha csak ennyi a kérésetek akkor rendben. -Válaszol fennhangon a sötét jedi. -Remek, harcosaink már készen állnak, csak az ütközet van hátra! -Fejezi be mondandóját a törzsfõnök, meghajol az Iktotchi elõtt majd odébb vonul. Nassain kisétál a LAAT-ból és kérdezõsködik a harcról, hogy mire lehet majd számítani...
|
|
|
Post by Nassain Morden on Aug 15, 2006 11:07:31 GMT 1
Nassain hamar összeszedte az információkat és felsétált a törzset védõ magas falra. A távolból már látszódott a közeledõ ellenség. -Mindenki készüljön fel, pillanatokon belül ittvan az ellenség! -Kiáltja a sötét jedi, mire a rakaták elkezdenek futni. De nem a pánik miatt, hanem hogy idõben készen legyenek. A legtöbb õslakos dárdát és kardot vesz a kezébe. Nassain végigméri az esélyeiket és arra jön rá hogy elég csekély. Ha gyõzni akarnak mindent bele kell adniuk. A sereg végülis odaért a falhoz, ahonnan Nassain nézett le rájuk, de mellette már ott sorakoztt a törzs is. *Legalább 350 fõ plusz 4 jól megnõtt Rancor kölyök.* -Állapítja meg magában Nassain. -Gyertek ki onnan és harcoljatok becsületesen ti Rancor ganék! -Mondja a vezérnek tûnõ ellenséges Rakata. -Kérésedet máris teljesítjük! -Válaszol vigyorogva a sötét jedi, mire a nagy kapu elkezd szétnyílni. Mindenki lesiet a falról és mire a kapu teljesen szétnyílik ott áll a 200 fõ Rakata az ellenséggel szemben, élükön a bajnokukkal. -Most pedig jöhet a vérontás! -Ordítja az ellenség vezére, mire mindegyik elkezdenek szaladni Nassainék felé. A védekezõk sem restek és elõreszegezett dárdákkal, vágásra emelt kardokkal rohannak az ellenségnek. Az Iktotchi oldalra tartja jobb kezét, mire a kardja a kezébe repül. Megfogja mind a két kezével és aktiválja a vöröses pengét. Õ is elkezd futni, de az erõvel felgyorsítja futását aminek köszönhetõen leelõzi az összes Rakatát. A két csapat egymásnak rohan. Nassain elsõként a vezérnek vágja le a fejét, amit egy másik katona feje követ. Ez után egy alulról indított vágással kettészel egyet, majd egy oldalra csapással, a derekánál vág ketté egy harcost. Ekkor egy ellenséges dárda szúrja meg a sötét jedi vállát, de a páncélnak hála a fegyver lecsúszik róla. A támadó elõször a jobb karját veszíti el, amit a jobb lába követ, így oldalra dõl. Végül egy szíven szúrással végez vele Nassain. A harc hevesen folyik, de az ellenség a harcos többség miatt fölényben van...
|
|
|
Post by Nassain Morden on Aug 15, 2006 14:48:48 GMT 1
A harc hevesen folyik a két ellentétes törzs között, de a helyieknek sokkal nagyobbak a veszteségeik, mint a támadóknak. Fõleg hogy az a 4 Rancor kölyök hatalmas elõny nekik. Nassain épp egy mellkast szúr át, mikor meglátja hogy felé csahol az egyik bestia. A sötét jedi elmosolyodik, erõsen megmarkolja mind két kezével kardját és erõfutással a szörny felé ront. A Rancor kölyök nem tudja követni az Iktotchi cikk-cakkos mozgását így hamar szem elõl téveszti. Csak akkor kapcsol hogy hol van a sötét jedi, mikor már a fején van. Nassain fölhúzza a markolatot és pengével lefelé tartja a kardot, majd egy pillanat múlva le is súlyt a Rancor kölyökre. A lézerkard olyan könnyen szúrja át a hatalmas koponyát, mintha csak vajból lenne. A szörny elõredõl, a sötét jedi pedig leugrik a fejrõl. Mikor földet ér egybõl eldobja kardját, aminek köszönhetõen nyolc ellenséges Rakata csuklik össze holtan. Mikor visszaérkezik a kezébe a kard, valami hátulról egy hatalmas csapást mér Nassainra, aki vagy húsz métert repül. Mire feláll, látja hogy egy másik Rancor kölyök is kiszemelte magának és kapta is volna a gyomor ütést, de reflexeinek köszönhetõen mielõtt betalált volna az ütés levágta a szörny kezét és alulról felszúrta a fejét. Ez a Rancor is holtan csuklik össze, így már csak egy van harcban mert egy másikat megöltek a Rakata harcosok. Már nagyon kevesen vannak a helyiek, az ellenség még így is fölényben van. Nassain jobb oldalra tekint és látja hogy egy ellenséges harcos le akar szúrni egy helybélit. A sötét jedi kinyújtja jobb karját és az erõvel kiveszi a dárdát a támadó kezébõl, majd hátra lendíti és hátbaszúrja azt...
|
|
|
Post by Nassain Morden on Aug 15, 2006 16:20:34 GMT 1
Nassain felgyorsítja mozgását és minden ellenfelével egy határozott mozdulatta végez. Az idõ nem engedi meg hogy több idõt fecséreljen egy ellenfélre. A harc a végéhez közeledik és szerencsére már egy Rancor kölyök sem él. A sötét jedinek hála pedig kiegyenlítõdött a harc és a helyiek oldalára billent a mérce. Hirtelen az ellenség hátat fordít és futásnak ered. Nassain a hátul rohanó hat harcost még levágja egy lézerkard dobással, majd a harcnak vége lesz. -Gyõztünk! -Kiáltja Nassain és felméri hány túlélõ maradt. *Legalább 60 harcos túlélte! Ez elegendõ!* -Gondolja magában és odasétál a Rakata törzsfõnökhöz. -Ezek sem jönnek vissza egyhamar! Meglásd többet nem zaklatnak benneteket. -Mondja magabiztos hangon Nassain. -Köszönjük a segítséged bajnokunk! Mindörökre az adósod vagyunk. Bármikor visszajöhetsz ha valami történik a páncéllal, mi várni fogunk! -Válaszol a törzsfõnök. A sötét jedi és a törzsfõnök meghajolnak egymás elõtt, majd Nassain visszasétál a LAAT-ra. -Irány Korriban! -Adja ki az utasítást, amire a droid ugyan csak egy értem-értemmel válaszolt. Az ajtó becsukódott, a gép felemelkedett és elindult a Korribani koordináták felé.
|
|
|
Post by Luam Mold on Dec 6, 2006 15:11:04 GMT 1
Luam hajója beér a bolygó légkörébe. ~Hmm, nme is rossz eza hely, de olyan, valahogy olyan nyugodt...talán túlságosan is, szerintem anyám, és apám szerették a csöndet, talán ez vezette őket ide!~találgat a jedi, majd lejjebb ereszkedik, és megszólal. -Ertrí, kérlek térképezd fel a területet, nem akarok busmanokba akadni, vagy valamiféle idegen lényekbe, akik egy kis késsel lekazsabolnak!-mondja viccelődje, de fénykardját, azért készenlétben hagyja. Gondosan megmos egy almát, megnézi tiszta e a kórokozóktól, majd beleharap egylédúsat. Szája telemegy az alma édes ízével, mely a boldogság hormonjait beindítja. ~Hm, rég éreztem már ilyet!~mondja, majd elhesegetve gondolatait, megszólal. -Na, Ertrí, hogy haladsz!-mondja miközben hajójával köröket ír le a levegőben. -Tyúvíjuvvííjuuufiijuu!-mondja a doridka, majd, majd megforgatja fejét. -Szóval értelmes élőlénynek nyoma sincs, na azért annak még utánajárunk!-mondja, majd hirtelen lejebb rántja a hajót, és leereszkedik egy tiszta homokos tengerpartra.
|
|
|
Post by Luam Mold on Dec 6, 2006 15:37:29 GMT 1
Luam körülnéz, majd beleharap mégegyet az almájába. Kicsit sétál a tengerparton, majd egyet egyet beleharap az almába. -Ertrí, eza hely valóban kietlen....nem is tudom miért vagyok itt...ez nagyon távol van a civilizációtól, itt azt hiszem semmit nem találunk, de csak elleszünk valahogy!-mondja az igenlő droidnak, majd beleharap egy újat a lédús kajába. ~Valóban nem tudom mi a fenét keresek itt...de a szüleim itt vannak, érzem, hogy itt vannak, de nem vagyok annyira erős az Erőben, hogy tudjam élnek-e még.~fejti ki magának, majd még jobban körülnéz. ~Vajon hova kéne most mennem...ez így eléggé egyhangú...!~szomordik el, majd gondol egyet, és megszólal. -Na jó, döntöttem, te szokás szerint itt fogsz megvárni, és folyamatosan jelzel nekem a kis csipogón-dobja oda a droidnak, aki a mágnesével el is kapja a tárgyat-a piros gombbal kapcsolod be!-mondja, majd elgondolkodik, hogy egy droidnak alapvető dolgokat magyaráz. -Szóval ennyi, én bemegyek az erdőbe, mert ha csak ölbetett kézzel meditálok, nem lesz semmi belőle!-mondja, és elindul a homokos tengerparton.
|
|
|
Post by Luam Mold on Dec 6, 2006 19:40:01 GMT 1
Hiszen Luam Mold, és a sötét jedi kiértek a napsütőtte tengerpartra, és ott folytatták az ádáz párbajt, ami lassan tényleg percenkénti egy vágásból áll majd, mert minketten majd összerogynak. Karuk lankadtan lógott le a földre, amikor kiérve újra összeakasztották kardjaikat, és újra Luam került védekezési pozícióba. A sötét jedi minden gyűlöletét összeszedve támadta, és úgy tűnt egy lapra tesz fel mindent. Az utolsó tartalékjait fogyasztotta, amikor egy iszonyatos darabolást intézett Luam felé. ~Ha ezeket védem, ez teljesen kifullad, de ehhez nekem is kelleneka tartalékaim!~gondolta, és bele is kezdett. A két fáradt fél, utolsó erejüket felhasználva, iszonyatató fénykardcsatába kezdett. Luam védte a fejére, hasára, láb kar, utána csak lábláb fordulásból fej, és csak, csúsztatott comb, és csak vágásokat, ami a sötét jedi utolsó lehelletét, és Mold utolsó védekezési erejét merítette ki. Mind a ketten hátrálni kezdtek.
|
|
|
Post by Luam Mold on Dec 6, 2006 19:44:42 GMT 1
Kész. Teljesen kész. Véglegesen kész. Mind a ketten teljesen kifáradtak. Már csak emberfeletti erejüknek köszönhetik hogy talpon vannak. Az utolsó gyors fénykardcsata vége, amit egy pár másodperccel ezelőtt folytattak, kimerítette az összes erejüket. Luam, séa sötét jedi, is érezték, hogy vége rejüknek. -Meg fog...hhhhh.halni...hhh!-lihegett a sötét jedi, és zihált, teljesen leizzadt, és alig bírta el saját kezét. -Az lehet hhhhh, de hhh előbb te!-mondta, ő is teljesen zihálva. -Az tudod ugye, hogy amikor anyádat, sé apádat bedaráltam, nagyon jó érzás fogott, el, úgy nyüszítettek mint a kutyák!-mondta a sötét jedi kegyetlenül, majd egy erőlökést ereszt meg Luam felé, aki nem bírja visszafogni, és messze elszáll,, beveria fejét, és ered orra vére, és szája széle is felrepedt. Kimerülve, ahlálán fekszika porban, a sötét jedi odaér, megöli őt. A fénykardja nála volt, de felállni alig tudott. -Apád annyit sem volt képes, hogy megvédje saját fleségét, egy büdös ribanc volt anyád is!-mondta nagyon hangosan odavetve. Luam szívében a düh, és a gyűlölet magsan áthágott határokat söpörgette, és vérben fogott a szeme.
|
|
|
Post by Luam Mold on Dec 6, 2006 19:52:25 GMT 1
Iszonyatosan ideges lett, odafordult ellefeléhez, és a nyállal, homokkal,beletűr a homokba, megmarkolja és vérre szabdalt ajkából, megszólalt. -Ezért most...most meghalsz!-mondta iszonyat halkan, de annyál nagyobb állatsággal. Feltápászkodott, séa gyűlölettel kezében, mi a sötét jedinek fegyver, de most neki is. -Most...MEGHALSZ!-mondja Luam, majd felugrik, így tesz a sötét jedi is, és a végkimerültés, és minden ereje, és minden emeberen túli erejüket összevetve csapnak össze egy utolsó vágásra. Mind a ketten tudják, ha elbukik valamelyik az meg is, felugranak, és a levegőben összecsapnak... ...iszonyatos fény, és Erő száll szét a levegőben,a két fénykard mesze elszáll, és a homokban érkezik. Ez is döntetlenre sikeredett. Mind ketten hátazuhantak, mert szétvetette őket, a találkozó ellentétes Erő. Luam, és a sötét jedi óriásit zuhannak a földön. Fegvyertelenek lettek. Az Erőt nem haználhatták, mert túl gyengék voltak. Nem maradt más, mint a puszta ököl. Luam feltápászkodott, és félig halálban lábával, elkezdett futnia sötét jedi ellen. Az is felállt, és az első ütést védi, de a következőt nem. Luam idegessége által, eltalálja a szeme alatt, ezutána sötét jedi védtelen marad, és Luam elkezdi sorozni, mint a rodiait Nar Shaddaan. Fej, gyomor, gyomor, gyormor, tüdő, rugás lábra, egy izonyatosan nagy ütés fejre, szem alá, álkapocsra, gyomor gyomor, fej, fej, és egy erős rugás hajlatba. A sötét jedi térdre rogy, és vért köp. Lába eltörött, keresztszalagja elszakadt. Kegyetlen ütsét kap még az arcára LUamtól, amitől földre rogy, és a vér ellepi fejét.
|
|
|
Post by Luam Mold on Dec 6, 2006 19:56:40 GMT 1
-Ennyi vagy te rohadék!-mondja Luam, de jól tudja, hogy majd háromnegyed órát közdütttek egymás ellen, ez emberileg lehetetlen. De zabrakilag, az egészen más..sokkal erősebb faj, az embernél. A sötét jedi utolsó véréből, előrántja vibrotőrét, és aktiválja. Luam érzi ezt az Erőben, de már háttal áll, nagyon lassan érzékeli az egészet. Az Erő mindenhol van. Mindenben. Ekkor Luam volt a vibrotőr, Luam volt ellenfele, éa vibrotőr által befogott tudat, minden. ÉS ekkor az a rész, ami a vibrotőrből Luam volt, megsúgta neki, amit kellett. Luammal volt az Erő, nem kellett tervezgetni. a kis droid is tudja, hogy elő kell készítenie a hajó mellett a kis konyhakést, amit mindig a testében hordozott. Luam tudta, hogy a srois minden tudni fog, hiszen az a rész is ő volt. MIndez pár másodperc alatt történt, amikor a sötét jedi lesújtott volna rá, ő az erővel magához szívta a konyhakést, a felé közeledő vibrotőrt fordulásból kiütötte e kezéből, és a mozdulatsor végén, keményen beledöfte a kést a sötét jedi gigájába, aki vért hányva esett össze a talajon...
|
|
|
Post by Luam Mold on Dec 6, 2006 20:03:31 GMT 1
Luam végzett ellenfelével, családja meggyilkolójával, és aki őt is meg akarta gyilkolni. Lezárta múltját. Összesett a hulla mellett, és a szüleihez szólt. -Tudom...tudom, hogy hallotok szeretlek titeket, tudom ki volt a gyilkosotok, és megbosszultam, csakis értetek. Remélem hallototok, mindig is szerettelek titeket, de soha nem láthattam arcotokat, szerető szüleim voltatok, örökké emlékezni fogok rátok!-eközben fellegekben két zabrak nezi, büszkén, ahogy fiuk hozzájuk beszél.
Ezután felkel, és megtörli síró szemeit. Elmegy a fénykardjáért, és felveszi a sötét jediét is. ~Hm, nem is rossz, sokkal többet tud mint az enyém, nagyon jó fegyver, sokkal könnyebb az enyémnél, és vörös pengéjű, azt hiszem a lelki dolgokon kívül is hasznos volt ez a küldetés!~gondolja Luam lehangolva, majd letekint a sötét jedire. -A héten már a másodikkal van dolgom, nem igaz, hogy ennyi lenne a galaxysban , szerencsém van, hogy ennyit megölhettem!mondja, majd beszáll a hajójába, és megszólal. -Ertrí, jól mondod végeztünk, lezátam a múltam, és tisztáztam mindent, mostmár nem fogok rosszul aludni, ráadásul egy fénykardot is szereztem, most pedig, irány az űr, indítsd be a hajót!-mondja, majd még utoljára kinéz az erdőre, és szív egy nagy levegőt. ~Viszlát Rakata!~azzal beszáll, és a gép felszáll, majd eltűnik a hiperűrben.
|
|
Darken Keinar
4. szint (19 pont)
Nagoon tan?tv?nyai Jutalompont: +5
Fiatal, sz?rke jedi, aki a s?t?ts?g fel? sodr?dik
Posts: 114
|
Post by Darken Keinar on Dec 31, 2006 14:43:12 GMT 1
Csendesen ülök az egyik ablak mellett, és elgondolkozva figyelem az alattunk elsuhanó gyönyörű tájat.
A 2 napos utat főleg meditálással, és pihenéssel töltöttem. Rám is fért a Kashyyyki kaland után. Bár meglehetősen unalmasnak, és szokatlannak tűnt ez a nyugalom, de nagyon jót tett. A hosszas meditálások során lassan sikerült megbékélnem magammal, és megszűntek a nemrég jelentkező, szokatlan dühkitörések is. Végre jól éreztem magam, és pozitívan gondoltam az előttem álló nehéz kiképzésre.
~Jöjjön, aminek jönnie kell.~ Felállok, és kinyújtózkodom. Jólesik tagjaimnak a nyújtás, és hangos ropogás adja tudtomra, hogy nem kellett volna ennyi ideig egyhelyben üldögélnem. Végül befejezve ezt a tevékenységet, lassú léptekkel a pilótafülke felé indulok.
Pár perc alatt átvágok a meglehetősen nagy hajón, és elérek uticélomhoz. Belépve a kis helyiségbe megpillantom Davidot, és a pilótarobotot. -Ott szállj le. -mutat tanítóm egy hatalmas tisztásra, ami egy kisebb sziget közepén volt. Megálltam mellette, és az ablakon át figyeltem a gyönyörű szigetet. ~Olyan békés, és nyugodt. De a látszat sokszor csal. Valyon milyen veszélyeket rejthet ez a hely?~
Lassan lesétálok a hosszú rámpán. Jó érzés végre fűre lépni, a több napos űrutazás után. Veszek egy mély levegőt, és hagyom, hogy a kristálytiszta levegő megtöltse a tüdőmet. David mellém lép, és ő is a természetet tanulmányozza. -Egy óra múlva kezdjük az edzést. Addigra állj készen. -mondja, és elsétáll. Én is elindulok, az ellenkező irányba, hogy kissé körülnézzek a szigeten. ~Jó lenne tudni, hogy hova kerültem.~
|
|